„Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében,
a kenyértörésben és az imádságban.
Félelem fogott el mindenkit, mert az apostolok révén
sok csoda és jel történt Jeruzsálemben.
A hívek mind ugyanazon a helyen tartózkodtak,
és közös volt mindenük. Birtokaikat és javaikat eladták,
s az árát szétosztották azok közt, akik szükséget szenvedtek.
Egy szívvel-lélekkel mindennap összegyűltek a templomban.
A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel és
egyszerű szívvel vették magukhoz az ételt. Dicsőítették az Istent,
és az egész nép szerette őket. Az Úr pedig naponként növelte
az üdvözültek számát ugyanott.”

Az idén január 16-23. között került megtartásra a Krisztus-hívők egységéért folytatott imahét, melynek jelmondata az Apostolok Cselekedeteiből vett idézet: „... kitartottak az apostolok tanításában".

Mint olvashattuk a korábbi felhívásban, az imahét tematikáját a Jeruzsálemi egyházak egy csoportja dolgozta ki. Többek között részt vett a munkában latin patriarcha, Jordánia és Szentföld evangélikus püspöke, a Jeruzsálemi és Közel-keleti Anglikán Egyház lelkésze, a Római Katolikus Egyházat képviselő lelkész, a Jeruzsálemi Görög Ortodox Patriarchátust képviselő atya, a Betlehemi Egyetem képviseletében egy atya, valamint az Antiókhiai Szír Ortodox Patriarchátus, az Örmény Ortodox Egyház és a Görögkatolikus Egyház képviseletében egy-egy atya.

Figyelmesen végigolvastam az ennek kapcsán kibocsátott imafüzetet (segédlet az imahét felépítéséhez), melynek magyar kiadását a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa segítette. Jó néhány gondolat megragadott. S ahogyan végigkövettem a Miskolc-belvárosi egyházközségek összejöveteleit estéről-estére, örömmel tapasztaltam, hogy az egyes esték elmélkedéseit, olvasmányait, igehirdetéseit mindig az összeállított tematika ihlette.

Első nap: a jeruzsálemi anyaegyház hátterét mutatta be. Felidézte az első pünkösdöd, az ősegyház kialakulását.

A nap egyik fontos alapigéje: Joel 2, 21-27; 3, 1-5 „Azután kiárasztom majd lelkemet minden emberre…”

Miskolc belvárosában a Hunyadi utcai Evangélikus templom adott otthont a vasárnapi összejövetelnek. Az igeolvasás és imádság szolgálatát Fehér Norbert Tetemvári református lelkipásztor látta le. Az igehirdető dr. Berkes László római katolikus prelátus úr volt.

Második nap: „A sok tag egy test.” Az elmélkedések arról szóltak, hogy a Pünkösdkor létrejött közösség sokféle emberből állt. Ma az a feladat, hogy egy nagyobb látható egységet hozzunk létre a különbségeink és hagyományaink tiszteletben tartásával. Ahogyan azt summázza az 1Kor 12, 12-27: „Hiszen egy Lélek által … egy testté lettünk a keresztséggel…”

A hétfői összejövetel a Miskolc, Belvárosi Református templomban zajlott. Igeolvasással és imádsággal dr. Berkes László római katolikus prelátus úr szolgált, az igét Sándor Frigyes evangélikus esperes úr hirdette.

Harmadik nap: „Egységben az apostolok tanítása által.” Ez a nap az egység első lényeges elemére, az apostolok tanításában megszólaló Isten igéjére tekintett. Fontos alapigék e napon: Róma 1, 15-17 „… szívem szerint kész vagyok az evangéliumot hirdetni”, vagy Zsoltár 119, 105-112 „Lábam előtt mécses a te igéd… ”

A keddi összejövetel helyszíne a Miskolc-belvárosi Hősök terén a Minorita templom volt. Az igeolvasás és imádság szolgálatát teljesítette Bódis Sámuel, a Magyarországi Baptista Egyház Észak-magyarországi Egyházkerületének a titkára. Igét hirdetett: Szuhánszky István metodista lelkipásztor.

Negyedik nap: „Javaink megosztása egységünk jele.” Az egység második kifejeződését, a javakban való közös osztozást hangsúlyozta ez a nap. Ahogy az első keresztényeknek is mindenük közös volt. Elmélkedő és tanító igék: Ézs/Iz 58, 6-10 „Oszd meg kenyeredet az éhezővel…”, Zsoltár 37, 1-11 „Bízzál az Úrban és tégy jót...”, illetve ApCsel 4, 32-37 „… mindenük közös volt.”, valamint Mt 6, 25-34 „… keressétek először Isten országát”

A szerdai közös imádság helye a Miskolc-belvárosi Avasi református templom volt. Igeolvasással és imádsággal szolgált Sándorné Povazsanyecz Gyöngyi evangélikus lelkipásztorasszony, és igehirdetéssel adott szolgálatot Gulybán Tibor görögkatolikus esperes parochus úr.

Ötödik nap: „A kenyér reményteljes megtörése.” Az e napi elmélkedés az egység harmadik eleméről beszélt, a kenyér megtöréséről, ami reménységben egyesít minket. A jeruzsálemi egyház arra ösztönözte ezzel a keresztényeket, hogy ma is legyenek egyek a kenyér megtörésében, mert a megosztott egyház nem tud hitelesen szólni az igazságosság és béke kérdéséről.

A tanítás igéi e napon: 2Móz/Kiv 16,13b-21a „… ez az a kenyér, amelyet az Úr adott nekik eledelül”, Jn 6, 53-58 „Ez az a kenyér, ami a mennybôl szállt alá…”, 1Kor 11, 17-28; 23-26 „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre…”

E csütörtöki napon a találkozónak a Miskolc-Búza téri görögkatolikus templom adott otthont. Igeolvasásban és imádságban szolgált Szuhánszky István metodista lelkipásztor, az igét hirdette Hangóné Birtha Melinda református lelkészasszony.

Hatodik nap: „A cselekvésre indító imádság.” Az e napi tanítás az egység negyedik ismérvét mutatta be, amely szerint az imádsággal töltött időből nyerhetünk erőt. Az Úrtól tanult imádság arra hív mindannyiunkat, hogy együtt dolgozzunk az igazságosságért, a békéért, és az egységért, hogy minél előbb eljöjjön Isten országa.

Ezen este igéi erre fordítják figyelmünket: Jón 2, 1-11 „Az Úrtól jön a szabadulás…”, 1Tim 2, 1-8 „…tartsatok könyörgéseket … minden feljebbvalóért”, Mt 6, 5-15 „… jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod!”

Pénteken a Tetemvári Deszka templom volt a hívek befogadója, ahol igeolvasással és imádsággal szolgált Hangó István avasi református lelkész, igét hirdetett Bogdan Adamczyk minorita szerzetes.

Hetedik nap: „Élet, feltámadás – hitben” A Miskolc-belvárosi imaestek utolsó napja az egység lényegére mutatott. Jézus feltámadása a mai jeruzsálemi keresztények számára is reményt és erőt ad, amely képessé teszi őket, hogy tanúskodásukban kitartóak legyenek, és a szabadságért és a békéért dolgozzanak a Béke Városában.

Az este gondolatébresztő igéi: Róma 6, 1-11 „… eltemetkeztünk vele a halálba, hogy … új életben járjunk.”, és Mt 28, 1-10 „Jézus így szólt hozzájuk: ne féljetek!”

A szombati nap házigazdája Miskolc belvárosában a Mindszenti templom volt. Igeolvasással és imádsággal szolgált Gulybán Tibor görögkatolikus esperes paróchus úr, igehirdetéssel teljesített szolgálatot Szabó Sándor református nagytiszteletű lelkész úr.

Ezen imádságos esték közös örömét és erejét növelte, hogy a templomok mindenhol megteltek hívőkkel. A Búza téri görögkatolikus templomban és a Mindszenti templomban rádiófelvétel is készült az igehirdetésről. Az összejövetelek után pedig a vendéglátó házigazdák agapéra (szeretetvendégségre) hívták az egybegyűlteket. S milyen örömteli tapasztalás, hogy évről évre egyre nagyobb érdeklődéssel figyelik Miskolc belvárosának gyülekezetei az Ökumené ezen eseményeit!

Végül a nyolcadik nap: „Meghívás a kiengesztelődés szolgálatára.” Ez utolsó nap zárta le a hitbeli utazást, amikor a jeruzsálemi keresztények a békéltetés tágabb szolgálatára hívtak. Mert még ha a keresztények maguk között el is érik az egységet, munkájuk nem ér véget, hiszen mindenkivel ki kell békülniük. Jeruzsálem összefüggésében ez Izraelt és Palesztinát jelenti. Más közösségekben a keresztényeknek az a dolguk, hogy saját környezetükben keressék az igazságosságot és a megbékélést.

Vasárnap az Ökumené imahetének záró istentisztelete a Miskolci Egyetem Díszaulájában, avagy a „Tudomány Házában” hívta egybe a miskolci híveket. E délutánon a szolgálattevők és igehirdetők a történelmi egyházak püspökei voltak: Ternyák Csaba egri érsek, Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök, Krámer György evangélikus püspök helyettes és Csomós József református püspök.

A tanító elmélkedések alapigéi voltak: 1Móz/Ter 33, 1-4 „Ézsau eléje futott, megölelte… és sírtak”, Zsoltár 96, 1-13 „Mondjátok el a népeknek, hogy király az Úr”, 2Kor 5, 17-21 „… és reánk bízta a békéltetés igéjét.”, Mt 5, 21-26 „… békülj ki elôbb atyád fiával s csak azután térj vissza.”

Az Egyetem Díszaulája idén is megtelt Krisztus-követő hívekkel, akik szomjasak az Úr igéjére. S ha a tanítások emlékezetünkben tovább csiszolódnak, ha az igéket tovább forgatjuk szívünkben, magunkkal vihetjük az Ökumené szellemiségét a mindennapjainkba, hogy saját közösségünkben folytathassuk az egységért való kitartó esedezést.

Nyolc napon át Jeruzsálem keresztényei arra hívtak, hogy hirdessük és tanúsítsuk, hogy az egység – az apostolok tanításához, és testvéri közösséghez való teljes hűségben, a kenyér megtörésében, és az imádságban – képessé tesz bennünket, hogy együttesen legyőzzük a gonoszt, nemcsak Jeruzsálemben, de az egész világon! Az egyház magáért és a világért imádságban emelte fel hangját Istenhez azzal a reménységgel, hogy mi mindannyian egyek legyünk hitünkben, tanúságtételünkben és a szeretetben – amint olvasható volt az Ökumené imafüzetében is.

A miskolci Ökumenikus hét imafüzetének figyelemfelkeltő gondolatait párhuzamba állítva az imahét eseményeivel azzal a reménnyel zárom soraim, hogy jövőre újra ennyien, vagy többen csatlakoznak imájukkal, kitartásukkal az egység megvalósulásához. Mert az egység nem más, mint Krisztus teste (a maga sokszínűségével, különbözőségével együtt), a fő pedig Krisztus maga! Vezéreljenek hát Assisi szent Ferenc imájának sóhajtásai:

Uram, tégy engem békéd eszközévé,
Hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,
Hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
Hogy összekössek, ahol széthúzás van,
Hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
Hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
Hogy örömöt hozzak oda, ahol gond tanyázik.
Ó, Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
Nem arra, hogy megvigasztaljanak,
Hanem, hogy én megvigasztaljak,
Nem arra, hogy szeressenek,
Hanem arra, hogy szeressek.
Mert aki így ad, az kapni fog,
Aki elveszíti magát, az talál,
Aki megbocsát, annak megbocsátanak,
Aki meghal, az fölébred az örök életre.

Az imanyolcad eseményeinek képei az alábbi fotóalbumban tekinthetők meg: https://picasaweb.google.com/el.peregrino.888/OIKOUMENEMiskolcBelvarosEgyetem_2011011623#

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum