Újraszentelték a megújult debreceni görögkatolikus főszékesegyházat

Három éve várták ezt a napot a debreceni hívek. Nem véletlen, hogy az ünnepi eseményre a templomudvar is megtelt érdeklődőkkel. 2023 októbere óta ugyanis folyamatosan zajlottak munkálatok az épületen belül és kívül is, 2026. október 3-án pedig már a megújult főszékesegyházban adhattak hálát a megszépülésért.

Az ünnepi alkalomra számos magas rangú egyházi vendég érkezett Debrecenbe. Jelen volt I. József melkita pátriárka, Milan pozsonyi görögkatolikus püspök, Vasile máramarosi püspök, Jónás eperjesi érsek-metropolita, Kenneth nagy-britanniai és írországi görögkatolikus püspök, William Pittsburgh-i érsek, Cyril kassai püspök, Tódor munkácsi püspök, Giorgio Demetrio Gallaro érsek, a Keleti Egyházak Dikasztériumának előző titkára, Atanáz miskolci és Ábel nyíregyházi püspök is. A magas rangú egyházi vendégek jelenléte különleges hangsúlyt adott az újraszentelésnek, amely a debreceni görögkatolikus közösség számára nemcsak egy nagyszabású épületrekonstrukció lezárását, hanem a közösségi és egyházi élet új fejezetének kezdetét is jelenti.

Közös készülődés az ünnepre

Az újraszentelést többnapos programsorozat előzte meg. A szeptember 28. és október 2. közötti héten a főszékesegyház különleges módon tárta ki kapuit a hívek és az érdeklődők előtt. Naponta 13.00 és 18.00 óra között bárki megtekinthette a megújult templomot, és olyan belső terekbe is betekintést nyerhetett, amelyek a templom mindennapi működése során általában nem látogathatók. A nyílt templomlátogatás célja az volt, hogy az újraszentelés előtt minél többen megismerhessék a megújult főszékesegyházat. Az öt nap alatt több csoport érkezett a Hajdúdorogi Főegyházmegye intézményeiből, de egyénileg is bárki betérhetett.

A programsorozat részeként a templomszentelés szertartásáról is hallhattak előadást az érdeklődők dr. Nyirán János fődiakónus tolmácsolásában, az újraszentelést megelőző este pedig virrasztást tartottak. A város parókiáinak hívei hálaadó gyalogos zarándoklattal érkeztek a főszékesegyházhoz: a tócóskerti, a józsai, a csapókerti és a dél-debreceni közösségek együtt indultak útnak, hogy közösen adjanak hálát a templom megújulásáért.

Az Istennel való találkozás, az imádság és a közösség helye

Orosz Atanáz püspök prédikációjában arról beszélt, hogy a megújult debreceni főszékesegyház nem csupán egy megszépült templom, hanem az Istennel való találkozás, az imádság és a közösség helye. A székesegyház szépsége az ég és a föld találkozását jeleníti meg, és a hívek tekintetét a mennyei valóság felé irányítja. Mint fogalmazott: „A felújított főszékesegyház a mennyországba hívja tekintetünket, lelkünket és szívünket.” A püspök szerint a templom egészének üzenete túlmutat az épület falain: arra emlékeztet, hogy Krisztus mindannyiunk életébe be akar lépni és saját képmására formálni. „A székesegyház azért született újjá, hogy ti is újjászülessetek” – idézte Leó pápa szavait, hangsúlyozva, hogy a templom megújulása egyben lelki megújulásra is hív.

A főszékesegyházban található ikonok és falképek ugyanezt a célt szolgálják. Krisztus életének eseményeit állítják a hívek szeme elé azért, hogy életük különböző helyzeteiben is hozzá igazodjanak. Orosz Atanáz kiemelte: „mindnyájan ugyanarra a képmásra változzunk át”, vagyis a Krisztussal való találkozásnak az ember életét is át kell formálnia. A prédikáció fontos gondolata volt a közösség és az összetartozás is. A templom kupolája és négyszögletes hajója az ég és a föld találkozását jelképezi, miközben a kupola alatt mindenki egy közösséghez tartozik. A püspök Szent Pál szavait idézve hangsúlyozta: „mindnyájan egyek vagyunk Krisztus Jézusban”. A főszékesegyház ezért nemcsak az egyéni hit helye, hanem olyan közösségi tér is, ahol a családok és a hívek egy nagy családdá válhatnak.

Püspök atya arról is beszélt, hogy az egyháznak és a templomnak a világ felé is küldetése van. A háborúk, a társadalmi megosztottság és bizonytalanság közepette a keresztény közösségnek Krisztus szeretetét, a befogadást, az egységet és a reményt kell megmutatnia. Az Istenszülő alakjához kapcsolódva arra hívta fel a figyelmet, hogy Krisztusnak nemcsak a templomban, hanem az emberek életében is jelen kell lennie. A püspök ugyanakkor hangsúlyozta: a székesegyházat nem pusztán szépségéért kell megcsodálni. A templom elsődleges célja az imádság és Isten dicsőítése. Leó pápa szavait idézve úgy fogalmazott, hogy „a székesegyház nem megcsodálásra szánt kőépítmény”, hanem olyan hely, ahol a liturgiában Krisztussal találkozhatunk.

Prédikációja végén Orosz Atanáz a főszékesegyházat minden betérő ember számára Isten házaként és a menny kapujaként mutatta be. A templom megújulása így nem egy lezárt felújítási folyamat végét jelenti, hanem egy új kezdetet: meghívást arra, hogy aki belép a székesegyházba, Krisztussal találkozva maga is megújuljon. A prédikáció végső üzenetét talán leginkább a címként is kiemelt gondolat foglalja össze: Krisztus be akar lépni mindannyiunk életébe.

A prédikációt itt hallgathatják vissza.

„A megújult templom megtöltése élettel és hittel a legfontosabb feladat”

Fülöp érsek a szertartás végén elsősorban Istennek adott hálát a több éven át tartó teljes felújításért, a templom bizánci ikonográfiai program szerinti kifestéséért és környezetének megújításáért. Köszöntötte a hazai és külföldi egyházi vezetőket, püspököket, testvéregyházak képviselőit, valamint a híveket és mindazokat, akik jelenlétükkel vagy munkájukkal hozzájárultak az ünnephez.

Külön köszönetet mondott a tervezőknek, kivitelezőknek, művészeknek, restaurátoroknak, önkénteseknek és adományozóknak, valamint a magyar kormánynak és Debrecen városának a támogatásért. Kiemelte Seres Tamás ikonfestő munkáját, aki munkatársaival a templom belső terét a bizánci hagyomány szerint újította meg. A metropolita hangsúlyozta, hogy a felújítás még nem fejeződött be teljesen, de a templom megújítása mellett a legfontosabb feladat a lelki építkezés: a főszékesegyház ne csupán szép épület, hanem élő, imádkozó és hívő közösség otthona legyen.

Fülöp metropolita köszöntőjét itt hallgathatják vissza.

„Méltóak vagyunk értékteremtő elődeinkhez”

Papp László, Debrecen polgármestere pohárköszöntőjében arról beszélt, hogy a város a 21. században is igyekszik méltó lenni értékteremtő elődei örökségéhez. Kiemelte, hogy Debrecen történelmi templomai évszázadokon, háborúkon és történelmi változásokon át fennmaradtak, és ma is közösségeket szolgálnak. Elmondta, hogy az elmúlt másfél évtizedben a város valamennyi jelentős temploma megújult, és ezt a folyamatot az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház felújítása tette teljessé. Hangsúlyozta a város és a görögkatolikus egyház együttműködésének jelentőségét, amelynek eredményeként az egyházi intézmények és épületek mellett óvodák, bölcsődék és iskolák is megújultak vagy létrejöttek. Papp László szerint ezek a közös eredmények erőt adhatnak ahhoz, hogy a következő évszázadban is a hit és a közösségi értékek megőrzésével, együttműködésben dolgozzanak a társadalom jövőjéért.

Több mint százéves templom

A debreceni főszékesegyház neobizánci stílusban, ifjabb Bobula János tervei alapján épült. A templomot 1910. május 22-én szentelte fel Firczák Gyula püspök az Istenszülő oltalmának tiszteletére. Fontos mozzanat volt, amikor 2015-ben Debrecen lett az egyházmegye központja és a Görögkatolikus Metropólia székhelye, így az épület a Hajdúdorogi Főegyházmegye főszékesegyházává vált. A több mint százéves, neobizánci stílusú templom teljes körű rekonstrukción esett át: megújultak az épület műszaki rendszerei, külső és belső felületei, liturgikus terei, valamint a templom környezete is. A rekonstrukcióról 2023-ban született döntés. A beruházás célja az volt, hogy a több mint száz éve épült templom hosszú távon is biztonságosan, korszerű körülmények között és méltó módon tölthesse be szerepét. A teljes beruházás értéke mintegy 2,5 milliárd forint volt. Ehhez a magyar állam 2 milliárd forint támogatással járult hozzá, a fennmaradó összeget pedig a Hajdúdorogi Főegyházmegye saját forrásai és a hívek adományai biztosították.

A munkálatok az épület szinte minden részét érintették. Megújultak a vakolt, festett, kőburkolatú és klinkertégla-homlokzati felületek, valamint a tetőfedések és a bádogos szerkezetek. A tetőszerkezeteken is elvégezték a szükséges beavatkozásokat. Teljeskörűen megújultak a nyílászárók is. A rossz állapotú szerkezeteket újra legyártották, így a korszerűsítés mellett az épület történeti megjelenését is sikerült megőrizni. Az épület tartószerkezeti és épületfizikai állapotának javítását szolgálta a talajnedvesség elleni, utólagos szigetelés kialakítása is. A belső terekben megújultak a padlóburkolatok, és padlófűtési rendszer is készült. Az új fűtési rendszer része a hőszivattyús technológia, amely korszerűbb és környezettudatosabb működést tesz lehetővé. A beruházás során a templom teljes elektromos hálózatát is korszerűsítették.

Restaurálás és művészi megújulás

A felújítás nem csupán műszaki rekonstrukciót jelentett. Jelentős belsőépítészeti és művészeti munkálatok is zajlottak a templomban. A liturgikus terek új megjelenést kaptak, elkészültek a görögkatolikus liturgiához illeszkedő falképek, miközben a szakemberek restaurálták az építéskori falfestések megőrzött elemeit.

A templom berendezési tárgyait és bútorait felújították, illetve ahol szükséges volt, helyreállították. Egyes tárgyakat a liturgikus szempontok figyelembevételével új helyükre helyeztek. A rekonstrukció így egyszerre szolgálta a történeti értékek megőrzését és a templom jelenlegi liturgikus használatának korszerűbbé tételét. A művészeti munkákban restaurátorok, festő- és szobrászművészek, valamint asztalos szakemberek is közreműködtek.

A templom környezete is megújult

A beruházás a főszékesegyház kiszolgáló- és környezeti infrastruktúráját is érintette. Teljeskörűen megújultak a vizesblokkok és a kazánház, rendezték a templom környezetében található pódiumot és a járdákat, emellett biztosították az épület akadálymentes megközelíthetőségét. A cél tehát nem pusztán az épület megszépítése volt: olyan műszaki és környezeti feltételeket alakítottak ki, amelyek a főszékesegyház hosszú távú, biztonságos és korszerű működését is biztosítják.

A templom megújulásában nyújtott támogatásáért és együttműködéséért köszönet illeti a Magyar Államot, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatát és a jó szándékú, adakozó testvéreket is. Hálásan köszönjük a Lautitia Kóruscsalád szertartáson végzett szolgálatát is!

Fotó: BSZI, Király András, Tóthné Espán Margaréta, Zadubenszki Norbert

Szerző: BSZI/Görögkatolikus Metropólia, Tóthné Espán Margaréta, fotó: BSZI, Tóthné Espán Margaréta, Zadubenszki Norbert

Nyíregyházi Egyházmegye