Ask and You Will Receive… – Roma Youth Gather in Máriapócs

A találkozó mottóját Máté evangéliumából választották a szervezők. Nagy Zoltán, a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs megbízottja, a találkozó főszervezője szerint a fiataloknak sokszor már segítséget kérni sem könnyű. Ezért olyan alkalmat szerettek volna teremteni, ahol bátran megfogalmazhatják kérdéseiket, kétségeiket, és választ kereshetnek azokra. A szervezésben Rézműves Márk cigánypasztorációs munkatárs és további segítők is közreműködtek.

A Nyíregyházi Egyházmegye által szervezett, őszi szünetre időzített találkozóra meghívás alapján érkeztek fiatalok Kazincbarcikáról, Hodászról, Ópályiból, Tuzsérról, Hernádvécséről, Nyírkátáról és Máriapócsról. A szervezők elsősorban az egyházi közösségeik életéhez aktívabban kapcsolódó fiatalokat szólították meg. A program a máriapócsi kegytemplomban kezdődött, ahol Kovács Csaba pasztorális referens és Nagy Zoltán köszöntötte a résztvevőket. Csaba atya arra biztatta őket, hogy érezzék otthon magukat, legyenek nyitottak egymásra, és merjék Isten elé vinni kérdéseiket.

A csütörtöki nap három elmélkedését Kanyó Árpád atya tartotta. A digitális világ és a közösségi média hatásairól, az önbecsülésről, a megfelelési kényszerről és a manipuláció különböző formáiról beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ember értékét nem az online visszajelzések vagy mások elvárásai határozzák meg. A kritikus gondolkodás, az önismeret és a csend jelentőségét hangsúlyozta, az imádságot pedig olyan lehetőségként mutatta be, amelyben a fiatalok saját kérdéseikkel is Istenhez fordulhatnak. Harmadik elmélkedésében a görögkatolikus és roma identitás került előtérbe. A családtól és a közösségektől kapott vallási, nyelvi és kulturális hagyományok megőrzésére, továbbadására, valamint a közösségi szerepvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az előadások között rövid, közös dicsőítő énekek hangzottak el.

A csütörtök esti kiscsoportos beszélgetéseken hat csoportban gondolkodtak tovább az elhangzottakról. A fiatalok saját élethelyzetükről, a digitális világ hatásairól, a döntéseiket befolyásoló személyekről és az Istennel való kapcsolatukról beszélgettek. Az egyik kérdés különösen személyesen szólt hozzájuk: mit gondolnak önmagukról, és vajon mit gondol róluk Isten?

Az esti fórumon Kovács Csaba atya a fiatalok által névtelenül, írásban feltett kérdésekre válaszolt. A személyesebb témák kapcsán saját életéből és papi hivatásából is hozott példákat, de olyan mélyebb kérdések is előkerültek, mint az elmúlás és a túlvilági élet.

A közös programok mellett lelki beszélgetésre és gyónásra is lehetőség nyílt Rádi Dávid és Kovács Csaba atyánál, amellyel néhány fiatal saját kezdeményezésére élt is. Az esti fórumot hosszabb zenés-táncos együttlét követte, amely alkalmat adott a kötetlen beszélgetésekre és ismerkedésre.

A pénteki elmélkedéseket Gajdos László csegöldi parókus tartotta. A dúsgazdag és a szegény Lázár evangéliumi történetéből kiindulva az örök életről, a szabad akaratról és az embertársaink iránti felelősségről beszélt, lelkipásztori és börtönpasztorációs szolgálatából is hozva példákat.

Az elmélkedés egyik legfontosabb kérdése a mindennapi életre irányult: „Ki a te koldusod?” Az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a segítségre szoruló ember nem feltétlenül anyagi támogatást kér. Lehet egy idős szülő, egy magányos hozzátartozó vagy valaki, akinek egyszerűen figyelemre, beszélgetésre, törődésre lenne szüksége. A gazdag ember mulasztását abban láttatta, hogy nem vette észre a kapujában fekvő Lázár szükségét.

Pénteken a kiscsoportok közös körben számoltak be az előző esti beszélgetésekről. Az egyik csoportvezetőt különösen meglepte, hogy egyetlen fiatal kivételével mindenki úgy nyilatkozott: nincs példaképe. A tapasztalat a felnőttek felelősségére is ráirányította a figyelmet: milyen mintákat mutatnak a következő nemzedéknek, és kikre tekinthetnek fel a fiatalok?

A találkozó végén mindenki szót kapott a zárókörben, hogy elmondhassa, mit visz haza a másfél napos együttlétből. A fiatalok válaszaiban visszatérően megjelent a szeretet, a jókedv és a nyugalom. Többen az új barátságokat, a régi ismerősökkel való találkozást és a kiscsoportos beszélgetéseket emelték ki. Volt, aki úgy érezte, régóta foglalkoztató kérdéseire kapott választ.

A felnőtt kísérők a fiatalok figyelmét és nyitottságát köszönték meg. Egyiküket különösen meglepte, milyen sok fiatalt foglalkoztat az elmúlás kérdése, másvalaki pedig a következő nemzedékbe vetett reményéről beszélt. Nagy Zoltán főszervező annak a reményének adott hangot, hogy a találkozó nyomán megkezdett közös munka jövőre is folytatódhat.

Kovács Csaba atya utolsó megszólalóként felidézte a találkozó kezdetén megfogalmazott kérését, hogy a fiatalok nyissák meg szívüket, és vigyenek magukkal legalább egy gondolatot vagy találkozást. A keresztény élet lényegét az Isten, a felebarát és önmagunk iránti szeretetben foglalta össze. Útravalóként a fiatalokba vetett bizalmát és annak reményét fogalmazta meg, hogy az együtt töltött idő később is gyümölcsöt hoz életükben. A zárókört követően a résztvevők visszatértek a máriapócsi kegytemplomba. A másfél napos találkozó így ott ért véget, ahol elkezdődött: közös imádsággal.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye