Pászkakalácsot sütöttek a jósavárosi görögkatolikusok

Pászkakalácsot sütöttek a jósavárosi görögkatolikusok

A Nyíregyháza-Jósavárosi Görögkatolikus Parókián nagycsütörtök délután kezdték a közös készülődést a feltámadás ünnepére. A szertartásokon való együtt imádkozás mellett néhány lelkes hívő pászkakalácsot sütött kemencében, hogy vasárnap, a szentelés után közösen tudjanak fogyasztani a pászkából.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye2025. április 20. 08:00

A parókia közösségi konyháján délután fél háromkor indul a munka, a kertben ugyanekkor az egyházközség gondoka a kemencét kezdi felfűteni.

Pászkakalács évek óta készül a Jósavárosban, az öt-hat óriási, szépen díszített kalács sütése, majd húsvét vasárnap való megáldása és elfogyasztása igazi közösségi hagyomány itt. Ugyanakkor nem az egyetlen. Idén Megálló hívószóval teáztak, lapcsánkáztak a hívek, szintén régóta sütnek kovászos kenyeret augusztus 20-a környékén, többnapos program a szilvalekvár főzése is. (Ez utóbbiról többször is tudósítottunk már: Eledel a testnek, kötőanyag a léleknek – lekvárfőzés a JósavárosbanLekvárfőzés a Jósavárosban)

A harmincnégy éves egyházközség mintegy tíz éve rendelkezik kemencével, a közösségnek e hosszú évek alatt sokszor volt alkalma megtapasztalni fényének és melegének eggyé olvasztó erejét.

A pászkakalács dagasztása, kelesztése, fonása, sütése csupán néhány lelkes közreműködővel valósul most meg: Ildikó, Szilvi, Irén, Ildikó és Roland végzi a feladatokat; jó szóval és jelenlétével a parókus, Ősz Tibor atya is besegít, de őt a nagyheti szertartások közben a templomba szólítják. Az esti órákig, amíg sül a finomság, többen is benéznek hozzájuk. Áldozatuk gyümölcséből több mint száz hívő fog részesülni.

A tészta idén hajdúdorogi recept alapján formálódik. A kalács részei hagyományosan szimbolikus jelentést hordoznak: Krisztus teste, a töviskorona, a kereszt, a dicsőség koszorúja és Krisztus öt sebe is megjelenítődik a tésztaformázás során.

A nagy gondossággal dolgozó hölgyek között erről folyik a beszéd. Közösen fonnak, a késsel ejtett sebekbe közösen helyezik a rózsákat. A tojással való megkenés közben pedig mosoly kíséretében dicsérik a kalács szépségét.

Közben a kerti filagóriában, a kemence körül is van tennivaló: megfelelő hőmérsékletűre kell hűteni, a parazsat elhúzni a belső térből, hogy melegségével függönyt képezzen a kemenceajtónál a beáramló hideg ellen.

A hat nagy pászkakalácsot vasárnap áldja meg a többi pászkás kosárral együtt az atya, aki elmondta azt is, hogy a szertartásokat követő együttléten a kalács közös megszegése és kiosztása mellé jár ilyenkor a szentelt bor is, s valaki kiegészíti pászkáskosarából egy-egy kolbásszal is a templomkertben kedélyesen elfogyasztott húsvéti eledelt. Mert ilyenkor nem rohan haza senki. Együtt élik meg a húsvét örömét.

Pászkasütési hagyományuk a két nyíregyházi esperei kerületben egyedülálló.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

pászka, húsvét, ünnep
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2025 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert