„Én cigány pap szeretnék lenni” – Egyedülálló kötet nem mindennapi hivatástörténetekről

A  „Sírókkal sírni, nevetőkkel nevetni” – Cigány papok növekedéstörténetei című kötet egyedülálló kiadvány, korábban ugyanis nem született Magyarországon olyan könyv, amely kizárólag roma származású papok élettörténetével foglalkozik. Hat cigány származású pap és papnövendék élettörténetét ismerheti meg az olvasó.

„A sírókkal elég jól tudtam sírni, a nevetőkkel elég jól tudtam röhögni – csak hogy ne derüljön ki a nagy titok, hogy cigány vagyok. Kis hülye tyúkeszemmel azt gondoltam, hogy ez rejtve tud maradni. De ami nyilvánvaló, az nyilvánvaló. Akkor ezen a mélyponton, a padlón, elhatároztam, hogy nem fogok többé menekülni” – mondta Orsos Zoltán, akit 2003-ban szenteltek pappá a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban.

„Egy putriban születtem. Nagyon mély, lehúzó környezetbe” – idézte fel gyermekkorát a letenyei plébános, akit kisdiák korában emelt ki a családjából a gyámhatóság. Évekig élt a balatonberényi gyermekotthonban, majd nevelőszülőkhöz került, onnan már a papnevelő szemináriumba vezetett az útja. Élete egyik legszebb élményének azt tartja, hogy akkor már súlyos beteg édesanyja nála lett elsőáldozó.

Orsos Zoltán az egyike annak a hat cigány származású papnak, illetve szentelés előtt álló papnövendéknek, akinek élettörténetét és misszióját megismerhetik az olvasók a „Sírókkal sírni, nevetőkkel nevetni” – Cigány papok növekedéstörténetei című kötetből. Csürkéné Mándi Nikoletta tanszékvezető, főiskolai tanár és Báder Iván főiskolai docens, az AVKF Hittudományi, Társadalomtudományi és Romológiai Tanszékének oktatói 2023 nyarán és őszén készítették el az interjúkat.

Az interjúkötet hat cigány származású római és görögkatolikus pappal és papnövendékkel készült beszélgetést, valamint a témához kapcsolódó kísérőtanulmányokat tartalmaz. A kiadványt szintén az AVKF oktatója, Lengyel Zsolt lektorálta.

„A tradicionális cigány közösségekben a fiúktól azt várják, hogy minél hamarabb alapítsanak családot. Minket többek között az érdekelt, hogy ezeknek a fiatal papoknak az életében milyen konfliktusokkal járt az, hogy ezt az utat választották” – mondja Báder Iván, hozzátéve: fontos kérdés volt az is, hogyan fogadta be őket a gyülekezetük, és szerepet vállalnak-e a cigánypasztorációban. „Mennyire tudnak előnyt kovácsolni a származásukból? Könnyebben tudják-e behívni a templomba a cigány közösséget, amelyet az egyház évtizedek óta próbál megszólítani? Könnyebben sikerül-e megvalósítaniuk ezt, mint egy nem cigány származású papnak?” – emeli ki a legfontosabb kérdéseket.

A kötetet március 29-én mutatták be Vácon, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán.

A bemutatón a kötetben szereplő interjúalanyok közül öten voltak jelen: Balogh Győző János, a Magyar Görögkatolikus Metropólia első doktorált cigány papja, a Miskolci Egyházmegye cigányügyi referense, a cigánypasztorációs bizottság jegyzője, a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola tanára, a rakacai görögkatolikus parókia és filia parókusa, a Rakacaszendi Görögkatolikus Általános Iskola lelkésze és a rakacai Paraklisz Tanoda lelkivezetője; Farkas Tibor, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye áldozópapja, a bócsai Szent Margit-plébánia plébániai kormányzója, valamint a bugaci katolikus közösség lelkipásztora; Kubik Zsolt, az Egri Főegyházmegye áldozópapja, a mezőkövesdi Szent László-plébánia káplánja; Lakatos Zsolt, a Szent Atanáz-főiskola papnövendéke, valamint Orsos Zoltán, a Szombathelyi Főegyházmegye áldozópapja, letenyei plébános, a „Cappuccino program” alapítója.

Őket és a szerkesztőket a kerekasztal-beszélgetés keretében a Hittudományi, Társadalomtudományi és Romológiai Tanszék képviseletében Harlov-Csortán Melinda főiskolai docens kérdezte.

A beszélgetés során kiemelt fontosságú körkérdésként hangzott el az identitásvállalás és annak szerepe a személyes hivatásgyakorlásban. A cigány testvérek felé a személyes példamutatás és aktív jelenlét a legfontosabb pasztorációs feladatuk, ez pedig különösen erős motiváció lehet az önbizalmat és reményt vesztett lelkeknek – mondták el az ország különböző pontjain szolgáló atyák és papnövendékek, akik életük sorsfordító eseményeiről: gyökerekről, hitről, hivatásról, pasztorációs tapasztalatokról is beszéltek.

A könyvbemutatón Marton Zsolt váci megyéspüspök is jelen volt.

A kötetben megszólaltatott papok, papnövendékek más-más körülmények között nevelkedtek, ám legtöbbjük történetében közös, hogy rajtuk kívül nem volt más cigány származású növendék a hittudományi egyetemen, a papnevelő szemináriumban vagy éppen Rómában.

„Még nem találkoztak cigány teológussal Rómában, és énelőttem a görögkatolikus kollégiumban sem. Tapasztalatok híján nem tudták elképzelni, hogy hogyan élnek a cigányok” – mondja Balogh Győző János, a Görögkatolikus Metropólia első cigány származású papja, a Rakacai Görögkatolikus Parókia parókusa, aki szerint a nem cigány közösség hamarabb fogadta el őt, mint a cigány származású hívők, akiket azután tudott igazán megszólítani, hogy hosszabb ideig közöttük mozgott, a gyermekeiket tanította, gyóntatott, keresztelt, sőt sokszor jogi ügyekben is segített. „A cigányságom miatt gyorsabban leomlanak olyan falak, amiért másnak jobban küzdenie kell, tehát segít az elfogadásban. De az ellenkezőjét is megtapasztaltam. Volt olyan közösségem, ahol két évig nem köszöntek vissza nekem, vagy kapásból letegeztek, illetve olyan dolgokat engedtek meg, amilyeneket egy magyar pappal szemben nem tettek volna” – emlékezik vissza.

„Én cigány pap szeretnék lenni. A papság természetesen prioritás, mert erre szentel föl minket az érsek atya, az egyházmegye szolgálatára. De emellett nagyon fontosnak tartom azt, hogy a cigány származás ne legyen hátrány, ne legyen tabu. Mindenki merje felvállalni a származását. Ezen a különleges helyen pedig, amit egy papi szolgálat jelent, talán még fontosabb az identitásunk felvállalása” – mondja Kubik Zsolt, a mezőkövesdi Szent László-plébánia káplánja, akit 2024 nyarán szenteltek pappá. Szeretné megtalálni azt, mivel hozhatják közelebb a cigánysághoz a vallást, „hogy mozduljanak meg, ne féljenek a templomtól, hanem érezzék otthon magukat benne”.

Forrás: Magyar Kurír, fotó: Nagy Sándor/avkf.hu, Apor Vilmos Katolikus Főiskola; ujvarosonline.hu, Váci Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye