Együtt testvérek vagyunk – Országos találkozóra hívták a kispapokat Esztergomba

Három évvel ezelőtt találkoztak utoljára az ország római és görögkatolikus szeminárimumainak növendékei. Az Esztergomi Szeminárium meghívására száznegyven kispap érkezett a szemináriumi elöljárókkal a másfélnapos programra.

„Hosszú szünet után végre szabadon vagyunk együtt. Nem kellett maszk, egymásra tudtunk mosolyogni, kezet tudtunk fogni” – fogalmazza meg örömét Alpek Gergely, a rendező csapat negyedéves tagja, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papnövendéke.

A találkozóra pénteki óráik után érkeztek meg a növendékek.

Keresztúttal kezdődött a program, melyet a bizonytalan időjárás miatt a ferences templomban tartottak. „Tele volt a templom, sok fiatal velünk volt a keresztúton” – mondja a másik szervező, Faragó András ötödéves papnövendék.

A keresztút állomásainak elmélkedéseit az esztergomi kispapok maguk írták. „Személyes vallomások voltak, mély elmélkedések születtek, ki-ki belefogalmazta, mit jelent számára Jézus szenvedésének útja” – mondja Gergely.

A programban Barsi Balázs előadása következett. „A papok életéről szólt. Arra készített minket, mi vár ránk papként” – emelik ki a szervezők. Szombaton három programból választhattak a résztvevők.

„Esztergom különlegessége, hogy három egyházi könyvgyűjteményünk van, köztük Erdő Péter bíboros magánkönyvtára. Ritkaság, hogy valaki láthatja, nekünk pedig ő maga mutatta meg és tartott vezetést a prímási palotában. Török Csaba pedig a bazilikában vitt körbe bennünket, betekintést adott az építkezés bonyolult folyamatába is” – mutatta be a programokat Mihovics Szebasztián, a Pécsi Egyházmegye negyedéves papnövendéke.

András Udvardy-Rácz Miklós tréner az élménypedagógia módszertanával tartott együttműködést, összedolgozást, bizalmat erősítő csapatépítő foglalkozást.

*

A találkozó befejezése a bazilikában Erdő Péter bíborossal és Marton Zsolt váci megyéspüspökkel ünnepelt szentmise volt.

Erdő Péter szentbeszédét teljes terjedelmében elolvashatja ITT. 

Az alábbiakban a beszéd szeminaristákra vonatkozó részletét közöljük:

„Örömmel találkozom ma veletek, akik a papságra készültök. Ma Magyarországon ez nem kényelmes döntés, nem társadalmilag elfogadható egyszerű pályaválasztás. Ugyanakkor mégsem vagyunk önkényes hangulatemberek, pillanatnyi szeszélyünket követő különcök.

Egyetlen nagy Egyházat képviselünk, sőt a liturgiában és a szentségekben magát Krisztust.

Ezért nélkülözhetetlen, hogy öntudattal és szenvedélyesen ragaszkodjunk ahhoz a két úthoz, amely Jézushoz vezet minket. Az egyik a lelki és kegyelmi élményekben gazdag találkozás személyes útja. Meditáció, szentségimádás, vagy akár olyan közösségi esemény során jelenik meg ez, mint az Eucharisztikus Kongresszus záró körmenete tavaly ősszel. Itt mondok köszönetet mindazoknak, akik kivették akkor részüket a munkából és a szervezésből. Azt hiszem, hogy a Krisztussal való élményszerű találkozás bőségesen kárpótolt minket minden fáradozásunkért.

De van egy másik út is, amely Krisztushoz vezet, és ez különbözteti meg katolikus közösségünket a különböző neoprotestáns irányzatoktól. Jézus Krisztus ugyanis történelmi személy. Tanítása, élete, halála és feltámadása objektív valóság. Ez adja hitünk igazi tartalmát. Tehát a Szentírás és a Szenthagyomány útja is szükséges számunkra, hogy hitünk ne puszta hangulat, hanem objektív és közösségi igazság legyen. Tehát egyszerre van szükségünk személyes lelki életre és komoly tanulmányokra, nyitottságra, tiszteletre és szeretetre Egyházunk iránt.

Nehéz időkben pedig ez a szeretet megkívánja az összetartást és a kölcsönös bizalmat is. Ne higgyünk olyan szirénhangoknak, amelyek egymás ellen akarnak fordítani minket.

Mai papi és keresztényi hivatásunk egyik tipikus területe a házasság és a család témája. Ebben is kövessük Jézus személyes példáját és tanítását. Ő mindent tud az emberről. Éles különbséget tesz jó és rossz között, nem a közvéleményhez igazítja mondanivalóját. De irgalmas szeretete az ember szívébe lát. Üdvözíteni és nem elítélni akar. Legyünk követői ebben is az idei nagyböjti időben és egész hivatásunk teljesítése során.” – hangoztak a bíboros szavai.

A szentmisét követően nehezen búcsúztak el egymástól a résztvevők. „Ha egy következő programon találkozunk, már ismerős arcokat köszönthettünk. Három év esett ki, de most le van fedve az ország. Jó, hogy gyűjtöttünk közös élményeket, vannak közös pontok, lehet nosztalgiázni, amikor összetalálkozunk.

Kell, hogy kapcsolódjunk egymáshoz, együtt testvérek vagyunk”

– értékelte a találkozót Andrást. Szebasztián azt emelte ki: „öt évvel ezelőtt még kétszáznegyven körül voltunk, kicsit visszaestünk, de az, hogy most összegyűltünk, lendületet ad, megerősít.”

Tompa Szabolcs, a szegedi Szent Gellért Szeminárium hallgatója számára is az volt fontos, hogy együtt nézhettek rá leendő papi életük formálódására. „Nekem tetszett az élménypedagógiai foglalkozás. Hogyan lehet élménnyé tenni a tanulást, nem feltétlenül a matematikát, hanem az élet dolgait. A bizalom volt a téma. A megosztásokban egymást jobban megismerhettük.”

Finta Zsolt, a Központi szeminárium hallgatójának első találkozója volt. „Szerintem különleges élmény, amikor az összes magyarországi kispap összetalálkozik. Ismeretlen ismerősként voltunk együtt, jó szívvel tudtuk köszönteni egymást.

Azzal az élménnyel megyek haza, amit az emmauszi tanítványok éltek át Jézussal találkozva. Lángolt a szívünk.

Úgy éreztem, az itteni hívekre is kiterjedt ez az öröm. Akik részt vettek a keresztutunkon a ferences templomban, láttak ezt a nagy számú kispapságot, reményt kaptak a szívükbe az Egyház jövőjét illetően.”

„Kollégák leszünk. Örömteli volt, hogy meg tudtuk osztani, ki hogyan készül erre a nem könnyű hivatásra, ki hogyan képzeli el a papságot, hogyan lehet ezt jól megélni. Megérintett, amit Bíboros úr mondott szentbeszédében. Nem kényelmes hivatás ma papnak lenni. Sokan fogalmazták meg, hogy nehéz útra vállalkozunk egy nehéz időben” – véli Gergely. „Nehéz, de sok öröm van benne, erre készülünk” – tette hozzá András. „Szeretnénk jó papok lenni, a szívünk meg van nyitva.”

Az Esztergomi Szeminárium április 9-én nyílt napon látja vendégül az érdeklődőket.

András, Gergely, Szebasztián: „Hívunk, várunk a nyílt napra. Bemutatjuk a szemináriumot mint épületet és mint közösséget. Lesz lehetőség ismerkedni velünk; betekinthettek a napirendünkbe, láthatjátok hogyan élünk, tanulunk a zárt falak között. Egy-egy növendék hivatástörténetét is megismerhetitek.”

Forrás: Magyar Kurír, szöveg: Trauttwein Éva, fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye