Ön a Nyíregyházi Egyházmegye honlapjának akadálymentes változatát olvassa.
Nyíregyháza
| Főesperesség: | Székesegyházi Főesperesség | ||||||||||||
| Esperesi kerület: | Nyíregyházi Esperesi Kerület | ||||||||||||
| A parókia címe: | 4400 Nyíregyháza, Bercsényi utca 7. | ||||||||||||
| Postacím: | 4400 Nyíregyháza, Bercsényi utca 7. | ||||||||||||
| Telefonszám: | (42) 500 006 | ||||||||||||
| Saját honlap: | https://nyiregyhaza.nyirgorkat.hu | ||||||||||||
| Közösségi média: | Facebook oldal | ||||||||||||
| Titulus: | Szent Miklós püspök | ||||||||||||
| Templombúcsú: | december 6. | ||||||||||||
| Alapítás éve: | XVII. sz. második fele | ||||||||||||
| Anyakönyvek: | 1786 | ||||||||||||
| Az egyházközség rövid bemutatása: | A nyíregyházi parókia pontos alapítási évét nem ismerjük, valószínűleg a 17. század közepe tájára tehető. Az első fatemplomát feltehetően 1662-ben szentelték fel. Tíz évvel később egy Pentekosztáriont, 1699-ben Evangéliumos könyvet vásároltak, utóbbit a szomszédos királytelki parókiától. A helyi papot ekkoriban Királytelki Györgynek hívták. Az 1747-ben és az 1751-ben végzett összeírások során is leírták a templomot. Az előbbi zsindellyel fedett, fából épített, az utóbbi pontosabb technikai meghatározással paticsból épített templomot említ. Pontos építési idejét nem adták meg, de 1751-ben arra is kitértek, hogy az antimenzionját Bizánczy püspök adta, a templomot pedig Olsay Mihály helynök áldotta meg. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a 17. században épített első templomot 1720 körül vagy újjáépítették, vagy teljesen újat emeltek helyette, amelyet újra meg is kellett áldani. Az Olsavszky püspök idejében végzett vizitáció idején a szükséges liturgikus könyvekkel és felszereléssel el volt látva, ikonosztázát szépnek találták, három harangja is volt.
1771-ben gróf Károlyi Antal adományozott telket az új, szilárd anyagból építendő templom számára. Az építkezéssel járó kiadásokról és bevételekről az 1770–77 között vezetett napló számol be, ez alapján az alapkövet 1772. május 9-én szentelték meg, a kész templomot Olsavszky János balsai parókus áldotta meg 1775-ben, a Julianus-naptár szerinti július 5-én. A templom tervezőjét nem ismerjük, a kivitelezésen egy Leopold nevű építőmester dolgozott. Az új, torony nélküli templomról az 1781-es kánoni látogatás jegyzőkönyvében részletesen beszámoltak. Az egész épületet szépnek és arányosnak minősítették, fa haranglábján három harang függött, ezek közül kettőt 1775-ben áldottak meg. A belseje is megfelelő volt, a régi fatemplomból származó, 1745-ben készült ikonosztáziont és a Bizánczy püspök által 1718-ban megszentelt antimenziont emelték ki. A liturgikus könyvek többségét Lembergben nyomtatták a 17. század második felében, valamint a 18. század elején. A hajóban a női és a férfitemplomot egy korlát választotta el egymástól. Újabb részletesebb leírás maradt fenn az 1822-es egyházlátogatás után is. Tornya még ekkor sem volt, fa haranglábján két harang függött. Az ikonosztáziont már réginek találták, a szószék azonban új volt. Vasár- és ünnepnap a Szent Liturgia után magyar és ruszin nyelven prédikáltak. Későbbi forrásokból tudható, hogy 1834-től kezdve egy kézzel írott, magyar nyelvű Evangéliumos könyvet is használtak, amelyet Répásy András (1832–1850) fordított (sajnos a könyv jelenleg lappang). Az első, szilárd anyagú görögkatolikus templom építése után nyolcvan évvel – a város anyagi támogatásával – megépült a torony is, klasszicista stílusban. A város megyeszékhellyé válása és a hívek létszámának növekedése miatt a barokk templom kezdett kicsinek bizonyulni, s úgy érezték, hogy már nem felel meg a városiasodó parókia reprezentációs igényeinek sem. Hamarosan felmerült egy új templom építésének az ötlete is. A cél megvalósulását, a gyűjtés kezdeteit és folyamatát az akkori káplán, Orosz Pál, 1887-es emlékiratában hagyományozta át az utókorra. A régi templom bontása 1895 szeptemberében kezdődött, amiről a Nyírvidék című helyi lap is részletesen beszámolt. Ennek helyén, az Egyház és Szentmihályi utcák kereszteződésében kezdték meg az új templom építését, de nem nyugat–keleti, hanem déli–északi tájolással. A tervezést és a kivitelezést a Vojtovics–Barzó építőipari cég végezte. Az alapkövet 1895. október 1-jén áldották meg, amelybe az ilyenkor szokásos okmányokon kívül elhelyeztek még egy 1709-es, illetve 1775-ös, az előző templom alapkövéből előkerült pénzérmét is. Az évszámok egyértelműen utalnak az előző templom(ok) építési dátumaira. A kéttornyú, görögkereszt alaprajzú, eklektikus stílusú templomot 1897. október 10-én Firczák Gyula munkácsi püspök szentelte fel. A szószéket az építő cég, a főoltárt – a szentségház hátulján olvasható felirat szerint – Kovaliczky Péter munkácsi fafaragó készítette 1897-ben. Az előkészítő oltárok Opris Oszkár helyi mester munkái. Az 1912-ben alapított Hajdúdorogi Egyházmegye első székhelye Debrecen lett, de a két évvel későbbi bombamerénylet után a püspökség Nyíregyházára költözött. A templomban mellékoltárokat állítottak fel (1917), a hajó boltozatára a négy evangélistát ábrázoló képek kerültek (1931), majd stallumokat állítottak a szentélybe (1932). Miklósy István megyéspüspök szerette volna a templomot bővíteni, halála után az egyházközség képviselő-testülete tett erőfeszítéseket ennek megvalósításra, de nem jártak sikerrel. A püspök emlékére készült a főoltár mögé helyezett, Keresztre feszítést ábrázoló vászonkép. 1953 és 1979 között Miklósy püspök földi maradványai a templomban nyugodtak, majd a máriapócsi bazilika altemplomában helyezték el. A II. világháború idején a templom megrongálódott, kijavítására csak 1949-ben került sor. A bővítés gondolata újból felmerült, de a háború után erre nem volt esély. A templombelsőt 1956-ban Szegedi Molnár Géza festette ki, az oltárokat egy év múlva aranyozták és márványozták újra. A szentély színes ablakai Nagy Szent Bazilt, Aranyszájú Szent Jánost, valamint a Hajdúdorogi Egyházmegyét alapító Szent X. Piusz pápát ábrázolják, és az 1960-as években készültek Petrasovszky Manó festőművész tervei alapján. Szintén ő készített tervet 1965-ben egy teljes ikonosztázionhoz, amely azonban nem valósult meg. Monumentális, vászonra festett Keresztre feszítés képe viszont a főoltár mögött függött. 1989-ben jelentős külső-belső felújítás kezdődött a templomban: két, a főbejárathoz közeli mellékoltárát áthelyezték a tornyok és a keresztszárak között ekkor kialakított kicsiny kápolnákba; helyükre gyóntatószékek kerültek. Az oldalkarzatok alatti Szent Miklós- és Szent István első vértanú oltárok menzáját megrövidítették, a szószéket lebontották. A szentély faberendezését 2008-tól restaurálták. 2011-ben épült meg Kárpáti László tervei szerint a klasszikus építészeti formákat mutató, faragott kövekkel burkolt, falazott ikonosztázion. A monumentális építmény ikonjait Seres Tamás festő-restaurátor művész készíti. 2013 februárjában a Szent Miklós parokiális templom társszékesegyházi rangot kapott. Ferenc pápa 2015. március 19-én kelt, Ad aptius consulendum kezdetű apostoli konstitúciójával a Hajdúdorogi Metropólia részeként a Nyíregyházi Egyházmegyét is megalapította, a Szent Miklóstemplomot pedig az új eparchia székesegyházául rendelte. | ||||||||||||
| A templom/kápolna címe: | 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor utca 7. műemlék 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor utca 5. (kápolna) | ||||||||||||
| Templomépítés: | 1895-1897 | ||||||||||||
| Filiák és misézőhelyek: | |||||||||||||
| A parókiához tartozó összes település: | |||||||||||||
| Szolgálattevő személy(ek): |
|
| Eddigi szolgálattevők: |
|