Nyíregyházi Egyházmegye Pályázatok

A vallási turizmus nemcsak az épített örökség megújulását jelenti, hanem az élő közösségek és a több évszázados hagyományok ápolását is. Ennek a szellemiségnek – melyet a ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (CET) határon átnyúló projekt is a zászlajára tűzött – gyönyörű példája az a gyalogos zarándoklat, amelynek keretében a napkori és apagyi egyházközségek hívei ismét útra keltek Máriapócsra.

Május 10-én immár tizenhatodik alkalommal indult el a közös zarándoklat, amelyen idén 232 fő vett részt gyalogosan, hogy hitükben megerősödve érkezzenek meg a Nemzeti Kegyhelyre. Hozzájuk a helyszínen számos, autóval érkező hívő is csatlakozott, így téve teljessé a helyi és a távolabbról érkező közösség ünnepét.

A Máriapócs felé vezető utat különleges lelki jelenlét kísérte. A hívekkel együtt zarándokolt Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, valamint Gémes Péter és Mosolygó Tamás görögkatolikus atyák is. Az út során nyújtott lelki útmutatásuk meghatározó élményt jelentett a résztvevőknek.

Különleges és felemelő egybeesés volt, hogy Ábel püspök éppen ezen a napon ünnepelte püspöki szolgálatának nyolcadik évfordulóját. Ahogy fogalmazott, a zarándoktársakat a Jóistentől kapta ajándékba ezen a jeles napon. A püspök atya homíliájában a szenvedés értékéről tanította a jelenlévőket, rávilágítva a nehézségek hitbéli felajánlásának fontosságára.

A közös imádság, az énekszó és a megérkezés pillanatai a Szűzanya kegyképéhez felejthetetlen közösségi élménnyé formálták a napot. A zarándokok a kegyhelyen a Szűzanya segítségét kérték, oltalmába ajánlva magukat, családjaikat és egyházközségeiket, majd megerősödött lélekkel tértek haza.

Élő hagyományokkal a régió turizmusáért

Az ilyen és ehhez hasonló zarándoklatok hűen tükrözik azt a célt, amelyet a Nyíregyházi Egyházmegye a határon átnyúló CET projekt keretében is megfogalmazott. A Máriapócshoz hasonló szakrális központok a régió turisztikai vonzerejének és a hitéletnek egyaránt alappillérei. Az élő, aktív közösségi események hidat képeznek a települések és a felekezetek között, megmutatva azt a szellemi és kulturális gazdagságot, amely nemcsak a helyiek, hanem az idelátogató vallási turisták számára is hatalmas vonzerőt jelent.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” ROHU00474 (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

A vallási turizmus és a határokon átívelő kapcsolatok erősítése áll annak a nagyszabású, határon átnyúló projektnek a ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (CET) a fókuszában, amelynek szellemiségével szorosan összefonódik a Bécsi Főegyházmegye április 13-i máriapócsi zarándoklata. A nemzetközi találkozó kiváló példája annak, hogyan köti össze a közös kulturális örökség és a keleti liturgia a nemzeteket, tovább növelve a régió turisztikai vonzerejét.

Háromnapos látogatásra érkezett április 13-án a bécsi Szent István-székesegyház – közismert nevén Stephansdom – káptalanja és a Bécsi Főegyházmegye küldöttsége Máriapócsra.

Mint ismert, a pócsi kegykép első könnyezése (1696. november 4.) a császári udvarba is eljutott, ezért I. Lipót császár 1697-ben erőszakkal Bécsbe vitette az ikont, melyet óriási tisztelet mellett körbe hordoztak a városban, majd a Stephansdomban helyeztek közszemlére. A kegykép 1903-ig a főoltár fölött volt, ám miután az összes rajta lévő ékszert ellopták, elzárták és csak nagy ünnepeken tették közszemlére. Túlélte a II. világháború okozta tűzvészt is. 1948-ban került a dóm jobb oldali mellékoltárára, ahol ma is látható.

Az első könnyezés, és egyben a kegykép Stephansdomban való elhelyezésének évfordulóján, november 4-én ünnepi szentmisével és körmenettel tisztelegnek a pócsi Istenszülő előtt. A bécsiek Ungarischer Madonnaként és Pötscher Madonnaként tisztelik a csodásan könnyező ikont, amelynek Ausztriában is számos csodát tulajdonítanak. Az eredeti kép helyett egy másolat került Pócsra, mely 1715-ben és 1905-ben ismét könnyezett.

A bécsi küldöttség az első könnyezés évfordulója alkalmából szervezett látogatást a kegyhelyre. Kiss Edina, a Bécsi Főegyházmegye pasztorációs hivatalának referense, az út főszervezője fontosnak tartotta, hogy ezen a kerek évfordulón a Stephansdom és a bécsi Egyházmegye munkatársai élőben is láthassák Máriapócsot és a könnyező ikont. „Az elcsendesedés mellett az osztrák-magyar kapcsolatok építése is fontos szempont, mely az ilyen személyes találkozások által tud mélyülni. Reméljük, hogy a Szűzanya is a segítségünkre lesz ebben” – mondta.

A vendégek délután a Görögkatolikus Metropólia három püspökével és több papjával együtt Szent Liturgián vettek részt a kegytemplomban, majd a jelenlévő hívekkel együtt német és magyar nyelvű akathisztoszt imádkoztak a kegykép előtt.

A napot közös vacsora és eszmecsere zárta, mely során a bécsiek egyéb ajándékok mellett az osztrák főváros két védőszentjének, Szent Lipót és Hofbauer Szent Kelemen csontereklyéjét ajándékozták a kegyhelynek, mely január 24-ei beiktatása óta Josef Grünwidl bécsi érsek első ereklye-adománya volt. Felkérték Fülöp metropolitát, hogy a jubileumi, novemberi búcsún ő vezesse a Szent Liturgiát.

„Tartalmas esténk volt. Megkértem a Stephansdom káptalanjának tagjait, hogy a dómban hangsúlyosabban jelenjen meg az eredeti kegykép magyar görögkatolikus eredete, amelyre nyitottnak mutatkoztak. Meghívtak a jubileumi ünnepségükre is, amelyre szeretném, ha minél több magyar zarándok is eljönne, erről később hírt is adunk” – mondta Fülöp metropolita.

Nikolaus Krasa, a Bécsi Főegyházmegye főhelynöke örömmel jött Máriapócsra. „A Stephansdom legbecsesebb ikonja a máriapócsi Mária-kép. Nagyon fontosnak tartom, hogy eljöhettünk ide és láthattuk, honnan érkezett, milyen történetek fűződnek hozzá. Örülök, hogy találkozhatunk azokkal, akik itt élnek és itt tisztelik az ikont, és tapasztalatokat cserélhetünk velük.” A bécsi küldöttség a hodász cigány egyházközséghez és Nyíregyházára is ellátogatott.

Közös örökségünk a vallási turizmus szolgálatában

Az ehhez hasonló nemzetközi zarándoklatok és kulturális találkozások rávilágítanak a  „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” ROHU00474 (CET) projekt fontosságára. Az Interreg Románia–Magyarország VI-A Program keretében megvalósuló fejlesztés célja – amelynek fontos része a nyíregyházi új vallásturisztikai központ kialakítása –, hogy a görögkatolikus örökség gazdagságát a legmodernebb eszközökkel tárja a nagyközönség elé. A máriapócsi események is bizonyítják: közös értékeink bemutatása nemcsak a felekezetek közötti kapcsolatokat mélyíti el, hanem határokon átnyúló turisztikai vonzerőt is teremt a régió számára.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties”  ROHU00474 (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Nagyböjt első hete az elcsendesedés és a belső figyelem időszakának kezdete. Február 20-án a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban Orosz Gábor beosztott lelkész végezte az Előszenteltek Liturgiáját. A szertartás végén a hagyományokhoz híven megszentelte a kolibát. Az esemény az egyházmegye határon átnyúló fejlesztési projektje, a ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) keretében valósult meg.

Hogyan válhat a lemondás terhe édes igává? Az esti szertartáson Orosz Gábor atya osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel a böjt valódi természetéről.

„Gyakran előfordul, hogy a böjtöt teherként éljük meg. Saját felajánlásaink, a magunk elé állított szigorú szabályok néha annyira felemésztik az erőnket, hogy elveszítjük a kedvünket. Ilyenkor csak a végét várjuk, mint a kisgyermek az ajándékot: legyen már vége, térhessünk vissza a régi kerékvágásba, ehessünk végre azt, amit szeretnénk.” – mondta.

Gábor atya rávilágított arra, hogy ha így teszünk, nem a legjobb úton járunk. A Szentírás tanítása szerint «az Úr igája édes, és az Ő terhe könnyű» – és a böjtöt is pontosan így kellene megélnünk.

A megszentelt koliba (főtt búza mézzel és gyümölcsökkel) szimbolikus jelentőséggel bír. Bár szigorú böjtös étel, mégis édes és kívánatos.

„Számunkra a böjtnek olyan édesnek kellene lennie, mint a finom kolibának. Vágyunk a megtisztulásra, vágyunk a változásra, és arra, hogy a böjtünk ne csak egy kényszerű időszak legyen, hanem a húsvéti ünnep méltó megkoronázása.” – fejtette ki.

A tanítás legfőbb üzenete a szemléletváltás volt. Gábor atya arra buzdította a híveket, hogy ne a lemondás nehézségét lássák a böjtben, hanem a lélek örömét:

„Ne a „lebontást”, hanem az építkezést keressük. Bár a böjt Krisztus szenvedéséhez való kapcsolódás, ne feledjük, hogy Krisztus útja nem a sírban végződik, hanem a Feltámadásban. Úgy kell „ízlelgetnünk” a böjtöt, mint az áldott kolibát, hogy jó szájízzel, szívvel és derűvel tudjuk folytatni az utunkat a Húsvét felé.” – zárta beszédét.

A liturgia végén a hívek közösen kóstolták meg a kolibát, erőt merítve az előttük álló hetekhez.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

A Nyíregyházi Egyházmegye védőszentjének tiszteletére rendezett ünnepségsorozat december 6-án, a búcsú napján vette kezdetét, és a hétvégén átívelve közös ünnepléssel folytatódott. A püspöki Szent Liturgiát követően a székesegyház tere megtelt élettel: megnyitotta kapuit a Szent Miklós udvara, ahol az adventi várakozás meghittsége találkozott a vásári forgatag hangulatával, másnap pedig a lelki elmélyülésé és a kultúráé volt a főszerep. Az esemény az Interreg VI-A Románia-Magyarország Programban, a ROHU00474 azonosítószámú projekt keretében valósult meg.

December 6.: A titokban tett jótett ereje

A reggeli ünnepi Szent Liturgiát Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke vezette, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök koncelebrálásával. Az esemény nemcsak a helyi közösség ünnepe volt: a határon átnyúló összetartozás jegyében a Szatmári és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéből érkező testvérek is csatlakoztak a közös imádsághoz.

Prédikációjában Szocska Ábel atya Szent Miklós alakjának máig érvényes üzenetét, a csendben végzett jócselekedetek fontosságát állította középpontba. A főpásztor rámutatott a „modern farizeusok” jelenségére, akik a látványos, közösségi médiában dokumentált adakozást választják a pillanatnyi elismerésért. Ezzel szemben a keresztény lelkület lényege, hogy a bal kéz ne tudja, mit tesz a jobb.

„A jót tedd ott, ahol senki sem látja, és ott terem majd gyümölcse, ahol mindenki látni fogja” – idézte zárásként Szír Szent Izsák szavait a püspök, hangsúlyozva: bár a hivatalos támogatásokkal el kell számolni, a szívből jövő szeretetnek csendben kell maradnia.

Palánki Ferenc püspök köszöntőjében megerősítette ezt a gondolatot, kiemelve, hogy a szeretet mindig talál módot a krisztusi tanítás tettekre váltására. Hangsúlyozta: a nehézségek és a jövőtől való félelem helyett a jelen feladataira kell koncentrálnunk, amelyhez Isten mindig megadja a szükséges kegyelmet.

Határokon átívelő összefogás és elismerések

A liturgia keretében Cseke Attila, Románia fejlesztési minisztere is köszöntőt mondott, méltatva a határon átnyúló programok sikerét. Kiemelte, hogy az elmúlt ciklusokban több mint 10 millió euró hasznosult egyházi pályázóknál, amely nemcsak épületek megújulását – mint a nyíregyházi, krasznabélteki és tiszavasvári fejlesztések –, hanem a közösségek megerősödését is szolgálta.

A szertartás végén átadták az idei Szent Miklós-díjakat, melyet Támba Miklós és Polgári László atya vehettek át áldozatos munkájuk elismeréseként. A közösség nevében Szabó Tamás pasztorális helynök egyedi Szent Miklós-tallérokkal ajándékozta meg a jelenlévő püspököket. A délelőtti program zárásaként a főpásztor miroválásban részesítette a híveket, olyan olajjal, amelybe a szent csontjaiból folyó, Bariból származó mannát is cseppentettek.

Közösségi térré változott a templomudvar

A templomban megcsodálható, 11 óvoda összefogásából született 126 épületből álló Mézeskalács Falu már előrevetítette a délután hangulatát. A liturgia után néhány órával ugyanis újra benépesült a tér: megnyílt a Szent Miklós udvara.

Az esemény célja idén is az volt, hogy a karácsonyvárás időszakában teret nyisson a találkozásoknak. A vásári forgatagban illatok, ízek és kézműves portékák fogadták az érkezőket. A Szent Márta Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ és a hodászi intézmények jóvoltából forró tea, sütemények és meleg ételek várták a vendégeket, miközben a szakolyi és hodászi ellátottak igényes kézműves alkotásaikat mutatták be.

A színpadon egymást váltották a fellépők: óvodások, iskolások, gimnazisták és a gyermekvédelmi hálózatban nevelkedő fiatalok műsorai – versek, énekek és Szent Miklós életét bemutató jelenetek – hangolták a közönséget az ünnepre. A szervezők minden fellépőt csokimikulással ajándékoztak meg, elismerve a felkészítő pedagógusok és szülők munkáját is.

December 7.: Történelem, ikonográfia és testvéri közösség

Az ünnepi programsorozat másnap, december 7-én folytatódott, amikor a pályázat keretében érkezett vendégek ismét közös Szent Liturgián vettek részt a székesegyházban, lelkileg is megkoronázva az együtt töltött időt.

A szertartást követően Szabó Tamás atya, az egyházközség parókusa vette át a szót, aki avatott vezetőként kalauzolta a jelenlévőket a templom falai között. Előadásában részletesen bemutatta a székesegyház történetét és gazdag ikonográfiáját, feltárva a szakrális tér művészeti és teológiai rétegeit, amelyek a közösség hitét hirdetik évszázadok óta. A hétvégét és a közös ünneplést kötetlen hangulatú közös ebéd zárta, amely lehetőséget teremtett a vendégek számára a testvéri kapcsolatok ápolására és az élmények megosztására.

Az esemény az Interreg VI-A Románia-Magyarország Programban, a ROHU00474 azonosítószámú projekt keretében valósult meg. Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Szeptember 27-én a kárpátaljai Bilkén avatták boldoggá a szovjet rezsim által vértanúhalált halt Orosz Péter Pál görögkatolikus papot. A történelmi eseményhez kapcsolódóan életútját bemutató vándorkiállítás indult, amelynek első magyarországi állomása szeptember 28-tól a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház.

A kiállítás helyszínének kiválasztása nem véletlen: Boldog Orosz Péter Pál élete és szolgálata ezer szállal kötődik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez és a Nyíregyházi Egyházmegyéhez. A vértanú püspök a ma az egyházmegye területén fekvő Biriben született, és családja révén a nyíregyházi székesegyház történetéhez is kapcsolódik. Nagyapja, Orosz Pál, 1884 és 1888 között káplánként szolgált Nyíregyházán, és nagy szerepet vállalt annak a gyűjtésnek az elindításában, amely a mai székesegyház felépítését tette lehetővé.

A tárlat az ő személyes történetén keresztül mutatja be a 20. századi egyházüldözés tragédiáját és a hitben való kitartás erejét. Az informatív panelek végigvezetik a látogatót Orosz Péter Pál életének legfontosabb állomásain, a birii születéstől a kárpátaljai szolgálaton át egészen a vértanúhalálig.

Az esemény túlmutat egy történelmi kiállítás bemutatásán; egyfajta szellemi hazatérés is. A tárlat lehetőséget teremt a helyi közösség és az ide látogató zarándokok számára, hogy megismerjék és tiszteletüket tegyék a régió szülöttjének emléke előtt, aki a legnehezebb időkben is hűséges maradt hitéhez és népéhez. A kiállítás tökéletesen példázza azt a szellemiséget, amelyet a székesegyház szomszédságában épülő vallásturisztikai központ is képviselni majd. A fejlesztés egyik fő célja, hogy a Nyíregyházi Egyházmegye gazdag, ám sokszor rejtett történelmi és hitéleti kincseit, köztük a vértanúk és hitvallók tiszteletét, a modern kor eszközeivel tegye megismerhetővé a nagyközönség számára. Boldog Orosz Péter Pál életének bemutatása előrevetíti azt a missziót, amely a jövőbeni központot élettel és tartalommal tölti majd meg, összekapcsolva a múlt örökségét a jövő lehetőségeivel.

Az esemény a Interreg VI-A Románia-Magyarország Programban, a ROHU00474 azonosítószámú projekt keretében zajlott le.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.