Kategória: CET ROHU-00474

A Szatmári Római Katolikus Püspökség, a Nyíregyházi Egyházmegye és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye partnerségében 2026. június 27-én, szombaton a krasznébélteki Szent László Római Katolikus Templom Szent László ünnepnapján megtartott templombúcsúján az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretében finanszírozott határon átívelő CET ROHU-00474-es számú „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) elnevezésű projekt következő eseményére került sor. Az együttműködési program a kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítését tűzte ki célul a gazdasági fejlődésben és a társadalmi befogadásban.

A krasznébélteki templombúcsú 11 órától ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet a Szatmári Püspökséget képviselve, Ilyés Csaba püspöki helynök, irodavezető celebrált. Az ünnepi prédikációban elhangzott: a teremtett világ szépsége közelebb vezet bennünket Istenhez, aki a tökéletesség és a szeretet forrása. Szent László példája ma is arra ösztönöz, hogy hitünket ne csupán szavakkal, hanem embertársaink iránti szeretettel és szolgálattal is megéljük.

Különös jelentőséget adott az ünnepnek az ezelőtt egy évvel elindított pályázat kapcsán e három egyházmegye együttműködése, amely egy-egy műemléképületének felújítását, a vidék szakrális tereinek kulturális népszerűsítését és a települések közösségi életének fellendítését tűzte ki célul. Az összefogás azt üzeni, hogy a keresztény közösség ereje a találkozásokban, az egymás iránti figyelemben és tiszteletben mutatkozik meg. Az esemény arra buzdította a híveket, hogy éljenek a közös alkalmak lehetőségével, és a szeretet gyakorlásán keresztül kerüljenek közelebb egymáshoz.

A püspöki helynök kiemelte, hogy Krisztus tanítása ma is időszerű. A szeretet gyakorlásához alázatra, önmagunk háttérbe helyezésére és az isteni szeretet befogadására van szükség.

A szentmise végén a krasznébélteki plébánossal, Tatár Zoltánnal együtt köszöntötték az összegyűlt plébánosokat, krasznébélteki híveket, a Tiszavasváriból érkezett magyarországi zarándokokat, valamint külön öröm volt számunkra, hogy a Nyíregyházi Egyházmegye részéről Kocsis Csaba pasztorális referens atya vezetésével több mint 60 zarándok vett részt az ünnepi alkalmon. Köszönetet mondtak mindazoknak, akik hozzájárultak a templom felújítását célzó pályázat megvalósításához, ki is hangsúlyozva a püspökség adminisztratív munkatársait, a projekt partnereit, a kivitelezőket, akik munkájukkal segítik a beruházás előrehaladását, valamint a helyi közösséget. Beszédükben hangsúlyozták, hogy Szent László öröksége arra hív bennünket, hogy ne csupán templomainkat újítsuk meg, hanem saját lelkünket is.

Az ünnepi szentmisét követően a meghívottak az autentikusan felújított csűrben a meleg ellenére is egy jó hangulatú ebéd után egy énekléssel fűszerezett főzőműhely során elleshették a sváb hagyományos strudli elkészítésének fortélyait, a Nachbil borászat pincelátogatása alatt pedig a helyi, méltán híres borokból kóstolhattak.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Június 24-én, Keresztelő Szent János születésének emléknapján különleges liturgikus eseménynek adott otthont a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház, ahol a hagyományokhoz híven gyógynövényeket áldottak meg. Az ilyen és ehhez hasonló, élő szakrális hagyományok megőrzése és bemutatása képezi az alapját annak a határon átnyúló ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (CET) projektnek is, amely a régió vallási turizmusának fellendítését tűzte ki célul.

A nyári napfordulóhoz és Keresztelő Szent János ünnepéhez számtalan ősi egyházi és népi hagyomány kapcsolódik. Ezek egyike a gyógynövények és virágok megáldása, amely a fizikai és lelki gyógyulást, a megtisztulást, valamint a teremtett világ szépsége iránti hálát szimbolizálja. A Szent Miklós-székesegyházban tartott ünnepi szertartás során a hívek által hozott csokrok és gyógynövények is áldásban részesültek, hogy aztán a családok otthonaiba hazatérve a védelem, a béke és a testi-lelki egészség hordozói legyenek.

Élő értékek a turizmus szolgálatában

Ez a gyönyörű, évszázados szokás nemcsak a görögkatolikus hitélet szerves része, hanem olyan szellemi és kulturális kincs is, amely egyre nagyobb vonzerőt jelent az idelátogató vallási turisták és zarándokok számára.

A Nyíregyházi Egyházmegye által vezetett, „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) elnevezésű projekt éppen ezekre az élő közösségi eseményekre és hagyományokra épít. A projekt keretében hamarosan megnyíló, 21. századi követelményeknek megfelelő Új Vallási Turisztikai Központ egyik kiemelt célja lesz, hogy a fizikai, épített örökség mellett az egyházmegye gazdag liturgikus szokásait – mint amilyen a gyógynövények szentelése is – közelebb hozza az érdeklődőkhöz.

Az ilyen alkalmak tökéletesen megmutatják a CET projekt alapgondolatát: a hagyományok megélése hidat épít múlt és jelen, valamint a helyi közösségek és az idelátogatók között. A gyógynövényáldáshoz hasonló események élettel és spiritualitással töltik meg a régió turisztikai kínálatát, bizonyítva, hogy a vallási turizmus jóval több puszta városnézésnél – valódi, mély lelki találkozás.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

A vallási turizmus nemcsak az épített örökség megújulását jelenti, hanem az élő közösségek és a több évszázados hagyományok ápolását is. Ennek a szellemiségnek – melyet a ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (CET) határon átnyúló projekt is a zászlajára tűzött – gyönyörű példája az a gyalogos zarándoklat, amelynek keretében a napkori és apagyi egyházközségek hívei ismét útra keltek Máriapócsra.

Május 10-én immár tizenhatodik alkalommal indult el a közös zarándoklat, amelyen idén 232 fő vett részt gyalogosan, hogy hitükben megerősödve érkezzenek meg a Nemzeti Kegyhelyre. Hozzájuk a helyszínen számos, autóval érkező hívő is csatlakozott, így téve teljessé a helyi és a távolabbról érkező közösség ünnepét.

A Máriapócs felé vezető utat különleges lelki jelenlét kísérte. A hívekkel együtt zarándokolt Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, valamint Gémes Péter és Mosolygó Tamás görögkatolikus atyák is. Az út során nyújtott lelki útmutatásuk meghatározó élményt jelentett a résztvevőknek.

Különleges és felemelő egybeesés volt, hogy Ábel püspök éppen ezen a napon ünnepelte püspöki szolgálatának nyolcadik évfordulóját. Ahogy fogalmazott, a zarándoktársakat a Jóistentől kapta ajándékba ezen a jeles napon. A püspök atya homíliájában a szenvedés értékéről tanította a jelenlévőket, rávilágítva a nehézségek hitbéli felajánlásának fontosságára.

A közös imádság, az énekszó és a megérkezés pillanatai a Szűzanya kegyképéhez felejthetetlen közösségi élménnyé formálták a napot. A zarándokok a kegyhelyen a Szűzanya segítségét kérték, oltalmába ajánlva magukat, családjaikat és egyházközségeiket, majd megerősödött lélekkel tértek haza.

Élő hagyományokkal a régió turizmusáért

Az ilyen és ehhez hasonló zarándoklatok hűen tükrözik azt a célt, amelyet a Nyíregyházi Egyházmegye a határon átnyúló CET projekt keretében is megfogalmazott. A Máriapócshoz hasonló szakrális központok a régió turisztikai vonzerejének és a hitéletnek egyaránt alappillérei. Az élő, aktív közösségi események hidat képeznek a települések és a felekezetek között, megmutatva azt a szellemi és kulturális gazdagságot, amely nemcsak a helyiek, hanem az idelátogató vallási turisták számára is hatalmas vonzerőt jelent.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” ROHU00474 (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

A vallási turizmus és a határokon átívelő kapcsolatok erősítése áll annak a nagyszabású, határon átnyúló projektnek a ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (CET) a fókuszában, amelynek szellemiségével szorosan összefonódik a Bécsi Főegyházmegye április 13-i máriapócsi zarándoklata. A nemzetközi találkozó kiváló példája annak, hogyan köti össze a közös kulturális örökség és a keleti liturgia a nemzeteket, tovább növelve a régió turisztikai vonzerejét.

Háromnapos látogatásra érkezett április 13-án a bécsi Szent István-székesegyház – közismert nevén Stephansdom – káptalanja és a Bécsi Főegyházmegye küldöttsége Máriapócsra.

Mint ismert, a pócsi kegykép első könnyezése (1696. november 4.) a császári udvarba is eljutott, ezért I. Lipót császár 1697-ben erőszakkal Bécsbe vitette az ikont, melyet óriási tisztelet mellett körbe hordoztak a városban, majd a Stephansdomban helyeztek közszemlére. A kegykép 1903-ig a főoltár fölött volt, ám miután az összes rajta lévő ékszert ellopták, elzárták és csak nagy ünnepeken tették közszemlére. Túlélte a II. világháború okozta tűzvészt is. 1948-ban került a dóm jobb oldali mellékoltárára, ahol ma is látható.

Az első könnyezés, és egyben a kegykép Stephansdomban való elhelyezésének évfordulóján, november 4-én ünnepi szentmisével és körmenettel tisztelegnek a pócsi Istenszülő előtt. A bécsiek Ungarischer Madonnaként és Pötscher Madonnaként tisztelik a csodásan könnyező ikont, amelynek Ausztriában is számos csodát tulajdonítanak. Az eredeti kép helyett egy másolat került Pócsra, mely 1715-ben és 1905-ben ismét könnyezett.

A bécsi küldöttség az első könnyezés évfordulója alkalmából szervezett látogatást a kegyhelyre. Kiss Edina, a Bécsi Főegyházmegye pasztorációs hivatalának referense, az út főszervezője fontosnak tartotta, hogy ezen a kerek évfordulón a Stephansdom és a bécsi Egyházmegye munkatársai élőben is láthassák Máriapócsot és a könnyező ikont. „Az elcsendesedés mellett az osztrák-magyar kapcsolatok építése is fontos szempont, mely az ilyen személyes találkozások által tud mélyülni. Reméljük, hogy a Szűzanya is a segítségünkre lesz ebben” – mondta.

A vendégek délután a Görögkatolikus Metropólia három püspökével és több papjával együtt Szent Liturgián vettek részt a kegytemplomban, majd a jelenlévő hívekkel együtt német és magyar nyelvű akathisztoszt imádkoztak a kegykép előtt.

A napot közös vacsora és eszmecsere zárta, mely során a bécsiek egyéb ajándékok mellett az osztrák főváros két védőszentjének, Szent Lipót és Hofbauer Szent Kelemen csontereklyéjét ajándékozták a kegyhelynek, mely január 24-ei beiktatása óta Josef Grünwidl bécsi érsek első ereklye-adománya volt. Felkérték Fülöp metropolitát, hogy a jubileumi, novemberi búcsún ő vezesse a Szent Liturgiát.

„Tartalmas esténk volt. Megkértem a Stephansdom káptalanjának tagjait, hogy a dómban hangsúlyosabban jelenjen meg az eredeti kegykép magyar görögkatolikus eredete, amelyre nyitottnak mutatkoztak. Meghívtak a jubileumi ünnepségükre is, amelyre szeretném, ha minél több magyar zarándok is eljönne, erről később hírt is adunk” – mondta Fülöp metropolita.

Nikolaus Krasa, a Bécsi Főegyházmegye főhelynöke örömmel jött Máriapócsra. „A Stephansdom legbecsesebb ikonja a máriapócsi Mária-kép. Nagyon fontosnak tartom, hogy eljöhettünk ide és láthattuk, honnan érkezett, milyen történetek fűződnek hozzá. Örülök, hogy találkozhatunk azokkal, akik itt élnek és itt tisztelik az ikont, és tapasztalatokat cserélhetünk velük.” A bécsi küldöttség a hodász cigány egyházközséghez és Nyíregyházára is ellátogatott.

Közös örökségünk a vallási turizmus szolgálatában

Az ehhez hasonló nemzetközi zarándoklatok és kulturális találkozások rávilágítanak a  „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” ROHU00474 (CET) projekt fontosságára. Az Interreg Románia–Magyarország VI-A Program keretében megvalósuló fejlesztés célja – amelynek fontos része a nyíregyházi új vallásturisztikai központ kialakítása –, hogy a görögkatolikus örökség gazdagságát a legmodernebb eszközökkel tárja a nagyközönség elé. A máriapócsi események is bizonyítják: közös értékeink bemutatása nemcsak a felekezetek közötti kapcsolatokat mélyíti el, hanem határokon átnyúló turisztikai vonzerőt is teremt a régió számára.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties”  ROHU00474 (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Nagyböjt első hete az elcsendesedés és a belső figyelem időszakának kezdete. Február 20-án a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban Orosz Gábor beosztott lelkész végezte az Előszenteltek Liturgiáját. A szertartás végén a hagyományokhoz híven megszentelte a kolibát. Az esemény az egyházmegye határon átnyúló fejlesztési projektje, a ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) keretében valósult meg.

Hogyan válhat a lemondás terhe édes igává? Az esti szertartáson Orosz Gábor atya osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel a böjt valódi természetéről.

„Gyakran előfordul, hogy a böjtöt teherként éljük meg. Saját felajánlásaink, a magunk elé állított szigorú szabályok néha annyira felemésztik az erőnket, hogy elveszítjük a kedvünket. Ilyenkor csak a végét várjuk, mint a kisgyermek az ajándékot: legyen már vége, térhessünk vissza a régi kerékvágásba, ehessünk végre azt, amit szeretnénk.” – mondta.

Gábor atya rávilágított arra, hogy ha így teszünk, nem a legjobb úton járunk. A Szentírás tanítása szerint «az Úr igája édes, és az Ő terhe könnyű» – és a böjtöt is pontosan így kellene megélnünk.

A megszentelt koliba (főtt búza mézzel és gyümölcsökkel) szimbolikus jelentőséggel bír. Bár szigorú böjtös étel, mégis édes és kívánatos.

„Számunkra a böjtnek olyan édesnek kellene lennie, mint a finom kolibának. Vágyunk a megtisztulásra, vágyunk a változásra, és arra, hogy a böjtünk ne csak egy kényszerű időszak legyen, hanem a húsvéti ünnep méltó megkoronázása.” – fejtette ki.

A tanítás legfőbb üzenete a szemléletváltás volt. Gábor atya arra buzdította a híveket, hogy ne a lemondás nehézségét lássák a böjtben, hanem a lélek örömét:

„Ne a „lebontást”, hanem az építkezést keressük. Bár a böjt Krisztus szenvedéséhez való kapcsolódás, ne feledjük, hogy Krisztus útja nem a sírban végződik, hanem a Feltámadásban. Úgy kell „ízlelgetnünk” a böjtöt, mint az áldott kolibát, hogy jó szájízzel, szívvel és derűvel tudjuk folytatni az utunkat a Húsvét felé.” – zárta beszédét.

A liturgia végén a hívek közösen kóstolták meg a kolibát, erőt merítve az előttük álló hetekhez.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

A Nyíregyházi Egyházmegye védőszentjének tiszteletére rendezett ünnepségsorozat december 6-án, a búcsú napján vette kezdetét, és a hétvégén átívelve közös ünnepléssel folytatódott. A püspöki Szent Liturgiát követően a székesegyház tere megtelt élettel: megnyitotta kapuit a Szent Miklós udvara, ahol az adventi várakozás meghittsége találkozott a vásári forgatag hangulatával, másnap pedig a lelki elmélyülésé és a kultúráé volt a főszerep. Az esemény az Interreg VI-A Románia-Magyarország Programban, a ROHU00474 azonosítószámú projekt keretében valósult meg.

December 6.: A titokban tett jótett ereje

A reggeli ünnepi Szent Liturgiát Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke vezette, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök koncelebrálásával. Az esemény nemcsak a helyi közösség ünnepe volt: a határon átnyúló összetartozás jegyében a Szatmári és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéből érkező testvérek is csatlakoztak a közös imádsághoz.

Prédikációjában Szocska Ábel atya Szent Miklós alakjának máig érvényes üzenetét, a csendben végzett jócselekedetek fontosságát állította középpontba. A főpásztor rámutatott a „modern farizeusok” jelenségére, akik a látványos, közösségi médiában dokumentált adakozást választják a pillanatnyi elismerésért. Ezzel szemben a keresztény lelkület lényege, hogy a bal kéz ne tudja, mit tesz a jobb.

„A jót tedd ott, ahol senki sem látja, és ott terem majd gyümölcse, ahol mindenki látni fogja” – idézte zárásként Szír Szent Izsák szavait a püspök, hangsúlyozva: bár a hivatalos támogatásokkal el kell számolni, a szívből jövő szeretetnek csendben kell maradnia.

Palánki Ferenc püspök köszöntőjében megerősítette ezt a gondolatot, kiemelve, hogy a szeretet mindig talál módot a krisztusi tanítás tettekre váltására. Hangsúlyozta: a nehézségek és a jövőtől való félelem helyett a jelen feladataira kell koncentrálnunk, amelyhez Isten mindig megadja a szükséges kegyelmet.

Határokon átívelő összefogás és elismerések

A liturgia keretében Cseke Attila, Románia fejlesztési minisztere is köszöntőt mondott, méltatva a határon átnyúló programok sikerét. Kiemelte, hogy az elmúlt ciklusokban több mint 10 millió euró hasznosult egyházi pályázóknál, amely nemcsak épületek megújulását – mint a nyíregyházi, krasznabélteki és tiszavasvári fejlesztések –, hanem a közösségek megerősödését is szolgálta.

A szertartás végén átadták az idei Szent Miklós-díjakat, melyet Támba Miklós és Polgári László atya vehettek át áldozatos munkájuk elismeréseként. A közösség nevében Szabó Tamás pasztorális helynök egyedi Szent Miklós-tallérokkal ajándékozta meg a jelenlévő püspököket. A délelőtti program zárásaként a főpásztor miroválásban részesítette a híveket, olyan olajjal, amelybe a szent csontjaiból folyó, Bariból származó mannát is cseppentettek.

Közösségi térré változott a templomudvar

A templomban megcsodálható, 11 óvoda összefogásából született 126 épületből álló Mézeskalács Falu már előrevetítette a délután hangulatát. A liturgia után néhány órával ugyanis újra benépesült a tér: megnyílt a Szent Miklós udvara.

Az esemény célja idén is az volt, hogy a karácsonyvárás időszakában teret nyisson a találkozásoknak. A vásári forgatagban illatok, ízek és kézműves portékák fogadták az érkezőket. A Szent Márta Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ és a hodászi intézmények jóvoltából forró tea, sütemények és meleg ételek várták a vendégeket, miközben a szakolyi és hodászi ellátottak igényes kézműves alkotásaikat mutatták be.

A színpadon egymást váltották a fellépők: óvodások, iskolások, gimnazisták és a gyermekvédelmi hálózatban nevelkedő fiatalok műsorai – versek, énekek és Szent Miklós életét bemutató jelenetek – hangolták a közönséget az ünnepre. A szervezők minden fellépőt csokimikulással ajándékoztak meg, elismerve a felkészítő pedagógusok és szülők munkáját is.

December 7.: Történelem, ikonográfia és testvéri közösség

Az ünnepi programsorozat másnap, december 7-én folytatódott, amikor a pályázat keretében érkezett vendégek ismét közös Szent Liturgián vettek részt a székesegyházban, lelkileg is megkoronázva az együtt töltött időt.

A szertartást követően Szabó Tamás atya, az egyházközség parókusa vette át a szót, aki avatott vezetőként kalauzolta a jelenlévőket a templom falai között. Előadásában részletesen bemutatta a székesegyház történetét és gazdag ikonográfiáját, feltárva a szakrális tér művészeti és teológiai rétegeit, amelyek a közösség hitét hirdetik évszázadok óta. A hétvégét és a közös ünneplést kötetlen hangulatú közös ebéd zárta, amely lehetőséget teremtett a vendégek számára a testvéri kapcsolatok ápolására és az élmények megosztására.

Az esemény az Interreg VI-A Románia-Magyarország Programban, a ROHU00474 azonosítószámú projekt keretében valósult meg. Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Szeptember 27-én a kárpátaljai Bilkén avatták boldoggá a szovjet rezsim által vértanúhalált halt Orosz Péter Pál görögkatolikus papot. A történelmi eseményhez kapcsolódóan életútját bemutató vándorkiállítás indult, amelynek első magyarországi állomása szeptember 28-tól a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház.

A kiállítás helyszínének kiválasztása nem véletlen: Boldog Orosz Péter Pál élete és szolgálata ezer szállal kötődik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez és a Nyíregyházi Egyházmegyéhez. A vértanú püspök a ma az egyházmegye területén fekvő Biriben született, és családja révén a nyíregyházi székesegyház történetéhez is kapcsolódik. Nagyapja, Orosz Pál, 1884 és 1888 között káplánként szolgált Nyíregyházán, és nagy szerepet vállalt annak a gyűjtésnek az elindításában, amely a mai székesegyház felépítését tette lehetővé.

A tárlat az ő személyes történetén keresztül mutatja be a 20. századi egyházüldözés tragédiáját és a hitben való kitartás erejét. Az informatív panelek végigvezetik a látogatót Orosz Péter Pál életének legfontosabb állomásain, a birii születéstől a kárpátaljai szolgálaton át egészen a vértanúhalálig.

Az esemény túlmutat egy történelmi kiállítás bemutatásán; egyfajta szellemi hazatérés is. A tárlat lehetőséget teremt a helyi közösség és az ide látogató zarándokok számára, hogy megismerjék és tiszteletüket tegyék a régió szülöttjének emléke előtt, aki a legnehezebb időkben is hűséges maradt hitéhez és népéhez. A kiállítás tökéletesen példázza azt a szellemiséget, amelyet a székesegyház szomszédságában épülő vallásturisztikai központ is képviselni majd. A fejlesztés egyik fő célja, hogy a Nyíregyházi Egyházmegye gazdag, ám sokszor rejtett történelmi és hitéleti kincseit, köztük a vértanúk és hitvallók tiszteletét, a modern kor eszközeivel tegye megismerhetővé a nagyközönség számára. Boldog Orosz Péter Pál életének bemutatása előrevetíti azt a missziót, amely a jövőbeni központot élettel és tartalommal tölti majd meg, összekapcsolva a múlt örökségét a jövő lehetőségeivel.

Az esemény a Interreg VI-A Románia-Magyarország Programban, a ROHU00474 azonosítószámú projekt keretében zajlott le.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.