Szerző: admin-palyazat

Június 24-én, Keresztelő Szent János születésének emléknapján különleges liturgikus eseménynek adott otthont a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház, ahol a hagyományokhoz híven gyógynövényeket áldottak meg. Az ilyen és ehhez hasonló, élő szakrális hagyományok megőrzése és bemutatása képezi az alapját annak a határon átnyúló ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (CET) projektnek is, amely a régió vallási turizmusának fellendítését tűzte ki célul.

A nyári napfordulóhoz és Keresztelő Szent János ünnepéhez számtalan ősi egyházi és népi hagyomány kapcsolódik. Ezek egyike a gyógynövények és virágok megáldása, amely a fizikai és lelki gyógyulást, a megtisztulást, valamint a teremtett világ szépsége iránti hálát szimbolizálja. A Szent Miklós-székesegyházban tartott ünnepi szertartás során a hívek által hozott csokrok és gyógynövények is áldásban részesültek, hogy aztán a családok otthonaiba hazatérve a védelem, a béke és a testi-lelki egészség hordozói legyenek.

Élő értékek a turizmus szolgálatában

Ez a gyönyörű, évszázados szokás nemcsak a görögkatolikus hitélet szerves része, hanem olyan szellemi és kulturális kincs is, amely egyre nagyobb vonzerőt jelent az idelátogató vallási turisták és zarándokok számára.

A Nyíregyházi Egyházmegye által vezetett, „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) elnevezésű projekt éppen ezekre az élő közösségi eseményekre és hagyományokra épít. A projekt keretében hamarosan megnyíló, 21. századi követelményeknek megfelelő Új Vallási Turisztikai Központ egyik kiemelt célja lesz, hogy a fizikai, épített örökség mellett az egyházmegye gazdag liturgikus szokásait – mint amilyen a gyógynövények szentelése is – közelebb hozza az érdeklődőkhöz.

Az ilyen alkalmak tökéletesen megmutatják a CET projekt alapgondolatát: a hagyományok megélése hidat épít múlt és jelen, valamint a helyi közösségek és az idelátogatók között. A gyógynövényáldáshoz hasonló események élettel és spiritualitással töltik meg a régió turisztikai kínálatát, bizonyítva, hogy a vallási turizmus jóval több puszta városnézésnél – valódi, mély lelki találkozás.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

A vallási turizmus nemcsak az épített örökség megújulását jelenti, hanem az élő közösségek és a több évszázados hagyományok ápolását is. Ennek a szellemiségnek – melyet a ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (CET) határon átnyúló projekt is a zászlajára tűzött – gyönyörű példája az a gyalogos zarándoklat, amelynek keretében a napkori és apagyi egyházközségek hívei ismét útra keltek Máriapócsra.

Május 10-én immár tizenhatodik alkalommal indult el a közös zarándoklat, amelyen idén 232 fő vett részt gyalogosan, hogy hitükben megerősödve érkezzenek meg a Nemzeti Kegyhelyre. Hozzájuk a helyszínen számos, autóval érkező hívő is csatlakozott, így téve teljessé a helyi és a távolabbról érkező közösség ünnepét.

A Máriapócs felé vezető utat különleges lelki jelenlét kísérte. A hívekkel együtt zarándokolt Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, valamint Gémes Péter és Mosolygó Tamás görögkatolikus atyák is. Az út során nyújtott lelki útmutatásuk meghatározó élményt jelentett a résztvevőknek.

Különleges és felemelő egybeesés volt, hogy Ábel püspök éppen ezen a napon ünnepelte püspöki szolgálatának nyolcadik évfordulóját. Ahogy fogalmazott, a zarándoktársakat a Jóistentől kapta ajándékba ezen a jeles napon. A püspök atya homíliájában a szenvedés értékéről tanította a jelenlévőket, rávilágítva a nehézségek hitbéli felajánlásának fontosságára.

A közös imádság, az énekszó és a megérkezés pillanatai a Szűzanya kegyképéhez felejthetetlen közösségi élménnyé formálták a napot. A zarándokok a kegyhelyen a Szűzanya segítségét kérték, oltalmába ajánlva magukat, családjaikat és egyházközségeiket, majd megerősödött lélekkel tértek haza.

Élő hagyományokkal a régió turizmusáért

Az ilyen és ehhez hasonló zarándoklatok hűen tükrözik azt a célt, amelyet a Nyíregyházi Egyházmegye a határon átnyúló CET projekt keretében is megfogalmazott. A Máriapócshoz hasonló szakrális központok a régió turisztikai vonzerejének és a hitéletnek egyaránt alappillérei. Az élő, aktív közösségi események hidat képeznek a települések és a felekezetek között, megmutatva azt a szellemi és kulturális gazdagságot, amely nemcsak a helyiek, hanem az idelátogató vallási turisták számára is hatalmas vonzerőt jelent.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” ROHU00474 (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

A vallási turizmus és a határokon átívelő kapcsolatok erősítése áll annak a nagyszabású, határon átnyúló projektnek a ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (CET) a fókuszában, amelynek szellemiségével szorosan összefonódik a Bécsi Főegyházmegye április 13-i máriapócsi zarándoklata. A nemzetközi találkozó kiváló példája annak, hogyan köti össze a közös kulturális örökség és a keleti liturgia a nemzeteket, tovább növelve a régió turisztikai vonzerejét.

Háromnapos látogatásra érkezett április 13-án a bécsi Szent István-székesegyház – közismert nevén Stephansdom – káptalanja és a Bécsi Főegyházmegye küldöttsége Máriapócsra.

Mint ismert, a pócsi kegykép első könnyezése (1696. november 4.) a császári udvarba is eljutott, ezért I. Lipót császár 1697-ben erőszakkal Bécsbe vitette az ikont, melyet óriási tisztelet mellett körbe hordoztak a városban, majd a Stephansdomban helyeztek közszemlére. A kegykép 1903-ig a főoltár fölött volt, ám miután az összes rajta lévő ékszert ellopták, elzárták és csak nagy ünnepeken tették közszemlére. Túlélte a II. világháború okozta tűzvészt is. 1948-ban került a dóm jobb oldali mellékoltárára, ahol ma is látható.

Az első könnyezés, és egyben a kegykép Stephansdomban való elhelyezésének évfordulóján, november 4-én ünnepi szentmisével és körmenettel tisztelegnek a pócsi Istenszülő előtt. A bécsiek Ungarischer Madonnaként és Pötscher Madonnaként tisztelik a csodásan könnyező ikont, amelynek Ausztriában is számos csodát tulajdonítanak. Az eredeti kép helyett egy másolat került Pócsra, mely 1715-ben és 1905-ben ismét könnyezett.

A bécsi küldöttség az első könnyezés évfordulója alkalmából szervezett látogatást a kegyhelyre. Kiss Edina, a Bécsi Főegyházmegye pasztorációs hivatalának referense, az út főszervezője fontosnak tartotta, hogy ezen a kerek évfordulón a Stephansdom és a bécsi Egyházmegye munkatársai élőben is láthassák Máriapócsot és a könnyező ikont. „Az elcsendesedés mellett az osztrák-magyar kapcsolatok építése is fontos szempont, mely az ilyen személyes találkozások által tud mélyülni. Reméljük, hogy a Szűzanya is a segítségünkre lesz ebben” – mondta.

A vendégek délután a Görögkatolikus Metropólia három püspökével és több papjával együtt Szent Liturgián vettek részt a kegytemplomban, majd a jelenlévő hívekkel együtt német és magyar nyelvű akathisztoszt imádkoztak a kegykép előtt.

A napot közös vacsora és eszmecsere zárta, mely során a bécsiek egyéb ajándékok mellett az osztrák főváros két védőszentjének, Szent Lipót és Hofbauer Szent Kelemen csontereklyéjét ajándékozták a kegyhelynek, mely január 24-ei beiktatása óta Josef Grünwidl bécsi érsek első ereklye-adománya volt. Felkérték Fülöp metropolitát, hogy a jubileumi, novemberi búcsún ő vezesse a Szent Liturgiát.

„Tartalmas esténk volt. Megkértem a Stephansdom káptalanjának tagjait, hogy a dómban hangsúlyosabban jelenjen meg az eredeti kegykép magyar görögkatolikus eredete, amelyre nyitottnak mutatkoztak. Meghívtak a jubileumi ünnepségükre is, amelyre szeretném, ha minél több magyar zarándok is eljönne, erről később hírt is adunk” – mondta Fülöp metropolita.

Nikolaus Krasa, a Bécsi Főegyházmegye főhelynöke örömmel jött Máriapócsra. „A Stephansdom legbecsesebb ikonja a máriapócsi Mária-kép. Nagyon fontosnak tartom, hogy eljöhettünk ide és láthattuk, honnan érkezett, milyen történetek fűződnek hozzá. Örülök, hogy találkozhatunk azokkal, akik itt élnek és itt tisztelik az ikont, és tapasztalatokat cserélhetünk velük.” A bécsi küldöttség a hodász cigány egyházközséghez és Nyíregyházára is ellátogatott.

Közös örökségünk a vallási turizmus szolgálatában

Az ehhez hasonló nemzetközi zarándoklatok és kulturális találkozások rávilágítanak a  „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” ROHU00474 (CET) projekt fontosságára. Az Interreg Románia–Magyarország VI-A Program keretében megvalósuló fejlesztés célja – amelynek fontos része a nyíregyházi új vallásturisztikai központ kialakítása –, hogy a görögkatolikus örökség gazdagságát a legmodernebb eszközökkel tárja a nagyközönség elé. A máriapócsi események is bizonyítják: közös értékeink bemutatása nemcsak a felekezetek közötti kapcsolatokat mélyíti el, hanem határokon átnyúló turisztikai vonzerőt is teremt a régió számára.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties”  ROHU00474 (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Nagyböjt első hete az elcsendesedés és a belső figyelem időszakának kezdete. Február 20-án a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban Orosz Gábor beosztott lelkész végezte az Előszenteltek Liturgiáját. A szertartás végén a hagyományokhoz híven megszentelte a kolibát. Az esemény az egyházmegye határon átnyúló fejlesztési projektje, a ROHU00474, Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) keretében valósult meg.

Hogyan válhat a lemondás terhe édes igává? Az esti szertartáson Orosz Gábor atya osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel a böjt valódi természetéről.

„Gyakran előfordul, hogy a böjtöt teherként éljük meg. Saját felajánlásaink, a magunk elé állított szigorú szabályok néha annyira felemésztik az erőnket, hogy elveszítjük a kedvünket. Ilyenkor csak a végét várjuk, mint a kisgyermek az ajándékot: legyen már vége, térhessünk vissza a régi kerékvágásba, ehessünk végre azt, amit szeretnénk.” – mondta.

Gábor atya rávilágított arra, hogy ha így teszünk, nem a legjobb úton járunk. A Szentírás tanítása szerint «az Úr igája édes, és az Ő terhe könnyű» – és a böjtöt is pontosan így kellene megélnünk.

A megszentelt koliba (főtt búza mézzel és gyümölcsökkel) szimbolikus jelentőséggel bír. Bár szigorú böjtös étel, mégis édes és kívánatos.

„Számunkra a böjtnek olyan édesnek kellene lennie, mint a finom kolibának. Vágyunk a megtisztulásra, vágyunk a változásra, és arra, hogy a böjtünk ne csak egy kényszerű időszak legyen, hanem a húsvéti ünnep méltó megkoronázása.” – fejtette ki.

A tanítás legfőbb üzenete a szemléletváltás volt. Gábor atya arra buzdította a híveket, hogy ne a lemondás nehézségét lássák a böjtben, hanem a lélek örömét:

„Ne a „lebontást”, hanem az építkezést keressük. Bár a böjt Krisztus szenvedéséhez való kapcsolódás, ne feledjük, hogy Krisztus útja nem a sírban végződik, hanem a Feltámadásban. Úgy kell „ízlelgetnünk” a böjtöt, mint az áldott kolibát, hogy jó szájízzel, szívvel és derűvel tudjuk folytatni az utunkat a Húsvét felé.” – zárta beszédét.

A liturgia végén a hívek közösen kóstolták meg a kolibát, erőt merítve az előttük álló hetekhez.

A „Catholic event tourism in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Satu Mare counties” (röviden CET) című projekt az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Szeptember 27-én a kárpátaljai Bilkén avatták boldoggá a szovjet rezsim által vértanúhalált halt Orosz Péter Pál görögkatolikus papot. A történelmi eseményhez kapcsolódóan életútját bemutató vándorkiállítás indult, amelynek első magyarországi állomása szeptember 28-tól a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház.

A kiállítás helyszínének kiválasztása nem véletlen: Boldog Orosz Péter Pál élete és szolgálata ezer szállal kötődik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez és a Nyíregyházi Egyházmegyéhez. A vértanú püspök a ma az egyházmegye területén fekvő Biriben született, és családja révén a nyíregyházi székesegyház történetéhez is kapcsolódik. Nagyapja, Orosz Pál, 1884 és 1888 között káplánként szolgált Nyíregyházán, és nagy szerepet vállalt annak a gyűjtésnek az elindításában, amely a mai székesegyház felépítését tette lehetővé.

A tárlat az ő személyes történetén keresztül mutatja be a 20. századi egyházüldözés tragédiáját és a hitben való kitartás erejét. Az informatív panelek végigvezetik a látogatót Orosz Péter Pál életének legfontosabb állomásain, a birii születéstől a kárpátaljai szolgálaton át egészen a vértanúhalálig.

Az esemény túlmutat egy történelmi kiállítás bemutatásán; egyfajta szellemi hazatérés is. A tárlat lehetőséget teremt a helyi közösség és az ide látogató zarándokok számára, hogy megismerjék és tiszteletüket tegyék a régió szülöttjének emléke előtt, aki a legnehezebb időkben is hűséges maradt hitéhez és népéhez. A kiállítás tökéletesen példázza azt a szellemiséget, amelyet a székesegyház szomszédságában épülő vallásturisztikai központ is képviselni majd. A fejlesztés egyik fő célja, hogy a Nyíregyházi Egyházmegye gazdag, ám sokszor rejtett történelmi és hitéleti kincseit, köztük a vértanúk és hitvallók tiszteletét, a modern kor eszközeivel tegye megismerhetővé a nagyközönség számára. Boldog Orosz Péter Pál életének bemutatása előrevetíti azt a missziót, amely a jövőbeni központot élettel és tartalommal tölti majd meg, összekapcsolva a múlt örökségét a jövő lehetőségeivel.

Az esemény a Interreg VI-A Románia-Magyarország Programban, a ROHU00474 azonosítószámú projekt keretében zajlott le.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.